Inforadio.hu, Hírszerző
Lassan ugrik a Pannon Puma
A legfrissebb államháztartási adatok alapján jövőre sem számít a gazdaság jelentős bővülésére Cséfalvay Zoltán közgazdász. Az egyetemi tanár az InfoRádió Aréna című műsorában kiemelte: a politikai bizonytalanság is hozzájárul ahhoz, hogy folytatódjon a gazdaság stagnálása, és ezzel egyre távolabb kerüljön a felzárkózás lehetősége Magyarország számára.
Hiányoznak a növekedést célzó intézkedések, így a gazdaság stagnál a jövőben a várakozások szerint – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Cséfalvay Zoltán közgazdász. Az egyetemi tanár kiemelte: az államháztartási hiány csökkentésével párhuzamosan nincs jele annak, hogyan indulna el a gazdasági növekedés, noha erre lenne szükség, hiszen ez teszi tartóssá az államháztartási egyensúlyt.
Cséfalvay Zoltán közölte: a konvergenciaprogram a megszorítás és a csoda programja. Ebből eddig a megszorítást tapasztaltuk, és 2009-től várják a csodát, a 4 százalékos vagy magasabb GDP-növekedést, de a számok alapján ezt nehéz lesz teljesíteni – tette hozzá. A közgazdász hangsúlyozta: csoda kellene ahhoz, hogy teljesüljön az a pálya, amelyet felvázoltak a konvergenciaprogramban.
Az általános gazdasági helyzet és a politikai bizonytalanság hatására az előrejelzések szerint a gazdasági stagnálás megmarad, és így egyre távolabb kerül a felzárkózás lehetősége Magyarország számára – emelte ki az egyetemi tanár.
A közgazdász úgy vélekedett, adóegyszerűsítéssel, a hozamelvű adózás bevezetésével, az élő munkát súlytó adóterhek csökkentésével és az adórendszer átalakításával növelhető Magyarország versenyképessége.
Cséfalvay Zoltán szerint az adórendszer átalakítása és az uniós támogatások értelmesebb felhasználása az egyszerűbb és gyorsabb lépések közé tartozik, amelyekkel el tud indulni a gazdasági növekedés. A lassabban végrehajtható, de fontos intézkedések között a monopolhelyzetek és korrupció felszámolását, valamint az önkormányzati finanszírozás rendbetételét említette az egyetemi tanár.
Forrás, az interjú hanganyaga: Inforadio.hu
Kilábalás – ezermilliárdos adócsökkentésre lenne szükség
1000 milliárd forinttal kell csökkenteni az adókat, ennek jelentős része kiadáscsökkentéssel finanszírozható – állítja négy közgazdász egy most közzétett tanulmányban. A szakemberek szerint, bár nagyon fontos a költségvetés rendbetétele, semmiképpen nem elegendő ahhoz, hogy az ország fenntartható növekedési pályára álljon. A dokumentum egyik készítője Orbán Krisztián közgazdász szerint az fogjon hozzá az átalakításokhoz, akinek van politikai támogatottsága.
A “magyar modell” kifulladt, ennek tünete és egyben oka is, hogy Magyarországon a hazai tulajdonú vállalatok jóval alacsonyabb hatékonysággal működnek, mint a külföldi cégek. “A torz struktúra elsősorban a rendkívül kedvezőtlen adórendszer és a foglalkoztatást visszafogó szociális rendszer következménye; ha ezen nem változtatunk, a következő évtizedben egy tapodtat se közelítünk az EU átlagához, sőt leszakadunk a többi visegrádi országtól is” – hangsúlyozta Orbán Krisztián az Oriens pénzügyi tanácsadó cég ügyvezető partnere, a szerzők egyike.
A felzárkózás már most is elakadt a magyar gazdaság látványos lassulása miatt. A “Kilábalás” című tanulmány szerint azonban ennél nagyobb probléma, hogy középtávú növekedési lehetőségeink is messze elmaradnak a régiós versenytársakétól. Ezért ma nem az a kérdés, hogy mekkora növekedési előnyhöz jutunk, hanem az, hogy miként tudjuk elkerülni a jelentős leszakadást a szomszédos országoktól. “Amennyiben a potenciális GDP-növekedést nem sikerül érdemben javítani, a velünk ma azonos fejlettségi szinten lévő többi visegrádi ország átlagos GDP-je 2020-ra közel 20 százalékkal haladhatja meg hazánkét.”
A kilábaláshoz új növekedési pályára kell állni, amihez pedig alaposan átgondolt rövid és középtávú gazdaságpolitikai beavatkozásokra van szükség” – figyelmeztetnek a szerzők: Barabás Gyula, az OTP ügyvezető igazgatója, Holtzer Péter, a BAMOSZ és az OTP alapkezelő korábbi elnöke, Orbán Krisztián, a CEMI korábbi ügyvezetője és Vojnits Tamás, az OTP korábbi vezető közgazdásza.
A multik egyre több adókedvezményt kapnak – hiába
A tanulmány szerint az adózással kapcsolatos szabályozás kiszámíthatatlansága és a magas adók jelentik a legnagyobb problémát a Magyarországon működő vállalkozásoknak. Az adók az államháztartási kiadások aránya miatt magasak. Az ország fejlettség szintjéhez képest túl sok pénzt szív el a közszféra a magánszektortól, mivel az állam ezekből a bevételekből finanszírozza a szociális, gazdasági kiadásait és fedezi az államadósság finanszírozását.
A munkát terhelő adók különösen magasak. 2007-ben a költségvetés bevételeinek a fele származott az ilyen típusú bevételekből. Ez két komoly problémához vezet – mutat rá a tanulmány. Az egyik, hogy a multinacionális vállalatok a magas munkaerőköltségek miatt nem a foglalkoztatás bővítésére, hanem a vállalatok feltőkésítésén keresztüli növekedésre voltak kényszerítve, tehát az expanziójukat nem a foglalkoztatás bővítésével érték el. Ez oda vezetett, hogy az állam egyre növekvő adókedvezményekkel igyekszik ösztönözni a beruházásokat.
Míg a legalább 10 milliárd forint értékű beruházásokra adott adókedvezmény 2004-ben mintegy 35 milliárd forint volt, addig 2006-ban ez az összeg elérte az 52 milliárd forintot.
“A magas munkaterhek miatt a kisvállalatok üzleti modelljének alapja az adóelkerülés lett” – mutatnak rá a szerzők a negatív folyamatok másik hátulütőjére. A kkv-szektor képtelen a növekedési ütem következő fázisába lépni, mivel az illegális foglalkoztatás miatt a bankhitelek drágák. Így a kedvezőtlen adózási és intézményi feltételek között működő, forráshiánnyal küzdő kisvállalkozások gyakorlatilag nem terveznek beruházásokat, ami kedvezőtlenül hat a gazdaság növekedésére és a foglalkoztatás szintjére is.
A folyamat egyértelművé válik a statisztika tükrében: az Eurostat és az Európai Bizottság 2006-os adatai szerint a közép- és kelet-európai térségben a kkv-szektor növekedése Magyarországon volt a legszerényebb, mindössze 14 százalékos, szemben a szlovákok diktálta 27 százalékos tempóval – a közhiedelemmel ellentétben tehát a szlovák gazdaságot nem csak az autógyártás húzza!
“A magyar gazdaság kettészakadt”
A közgazdászok szerint a szociális ellátórendszeren is jócskán lenne mit korrigálni. “A munkát terhelő adók és a torz szociális rendszer nagymértékben csökkentik a munkaerő-kínálatot.” A szociális támogatásokkal a legalapvetőbb probléma, hogy a támogatásokra az jogosult, aki nem dolgozik. A magas helyettesítési ráták – a segély és a munkabér közötti minimális különbség – valamint a hosszú jogosultsági idők szintén csökkentik a munkavállalási hajlandóságot.
Egy riasztó statisztika szerint az aktív népesség aránya 20 százalékkal magasabb Svédországban a munkaképes korú lakosság körében, mint Magyarországon – áll az Oriens anyagában. Egy másik elgondolkodtató adat: az OECD felmérése szerint egy minimálbérből élő, négyfős – kétgyerekes – háztartás havonta több pénzhez jut, ha a két felnőtt egyikének sincs munkája, mintha az egyiküknek lenne.
“A külföldi vállalatok zárványként működnek a gazdaságban” – fogalmazott Orbán Krisztián – “a magyar gazdaság kettészakadt” – tette hozzá. Egyfelől vannak az exportra termelő, túltőkésített, tisztességesen adózó és az illegális foglalkoztatást elkerülő multik, valamint a leggyakrabban öt főnél kevesebbet foglalkoztató, forráshiányos, hazai piacra termelő kisvállalkozások, melyek előszeretettel foglalkoztatnak feketén, és jellemző rájuk az adóelkerülés. Mivel ebben a modellben a magyar gazdaság nem képes további jelentős növekedést produkálni, nem elég csak a költségvetést rendbe tenni – mondják az Oriens szakértői.
“A kilábaláshoz nem elég csak az egyik problémát kezelni: egyszerre kell megoldani az adórendszer és a munkakínálat legnagyobb problémáit, amihez szükség van mérsékelt kiadáscsökkentésre is” – áll a tanulmányban. A kilábalás első lépése az 1000 milliárd forintos nagyságrendű adócsökkentés lehet, valamint a munkakínálatot csökkentő tényezők átalakítása. Ezek a lépések csak a költségvetési kiadások lefaragásával teljesíthetők, ami a deficitnyomás mérséklődéséhez vezet. Az Oriens közgazdász-partnerei a kiadáscsökkentésről szóló programot két hét múlva ismertetik.
(A programot több gazdasági nagyágyú támogatja, velük videointerjúkat készítettek a kilábalás.hu szerkesztői.)
Forrás: Hírszerző
Balogh Andrástól olvastam nemrég egy érdekes “nemzeti érdek” című tanulmányt, ezt egészíteném ki, “kicsit”
Ugye ennek a nemzeti érdeknek a fogalmát már bő kétszáz év óta, a lehető legkülönbözőbb értelemben használjuk. Ki így, ki úgy értelmezi (??) De ennek a gyökereiből kiindulva, sok dologra ráláthatunk, szerintem.
Tényleg van abban valami, hogy a hanyatlás, a rossz teljesítmény nem most kezdődött el. Mindenki, akinek van Magyarországon történeti tudata, és miért ne lenne, tudja jól, hogy az elmúlt két évszázad a nemzet, és a nemzeti érdekek körül zajló politikai csatározások időszaka volt, elméleti térről nem is beszélve.
Gondolom sokan ismerik Diószegit, aki a 19. századot magának a dinasztikus elvtől a nemzeti elv felé haladás jelentőségét hírdette. És valóban, nézzünk csak körbe elég Európában maradni, a német (Otto von Bismarck) olasz (Garibaldi) egység kialakulása, mind egyidőben történt, és egy érdek mentén valósultak meg. A 20. század hasonlóképp, mint a bécsi konferencia, teljesen átrajzolta Európa térképét, Magyarország estében tudjuk miről beszélünk. Számunkra valahol itt kezdődött a nemzeti érdek hanyatlása, valahogy ezidőre tehető az államátalakulat, és minket követett Szovjetunió, és Jugoszlávia, majd Csehszlovákia. Aztán ezek egymást követve mind fel is bomlottak, és tanúi lehetünk; semmi más nem hevítette annyira az embereket, mint éppen egy nemzet újjászervezése, megszervezése, feledésbe merült, vagy soha nem létezett államoknak a létrehozása. (Ugye kísértetiesen hasonlít a jelen helyzetre, példaképp: Koszovó, Abházia,Dél-Oszétia (Grúzia), Csecsenföld(Oroszo.)
Ezzel együtt viszont hiba lenne elfeledni, vagy nem megemlíteni, persze jó értelemben, hogy a nemzeti elv hegyeket mozgatott meg azzal, hogy ÖNÉRZETET, ÖNTUDATOT adott az embereknek, új kereteket a gondolkodásmódnak és a cselekvésnek, soha nem látott társadalmi, és gazdasági eredményekhez járult hozzá, és a 20. század bármennyire is kitörölhetetlen borzalmakkal súlytotta a világot, mégis irányt mutatott.
A nemzet és állam viszonyának tisztázatlansága, amivel egész Közép-és Kelet-Európa küzd; végigkíséri ezeket a vitákat.
Mi következik ebből (és ezzel le is zárom, mert lehet uncsi)
Az integráció és a globalizáció korát éljük elég régóta (persze ez csak egy emberöltőnyi idő) de olyan folyamatokkal találjuk szemben magunkat, amelyek első látásra, még elemzők szerint is hosszú távon az elvek feladásához vezet,
Sokak számára úgy tűnik, az embereknek előrébb kell gondolkozni, mert olyan felgyorsult világképet látunk, ami a gazdaságban, az eszmék területén, a KULTÚRÁBAN, a tudományban erősen megjelenik, de mégsem nemzeti keretek közt működik, nem nemzeti keretek közt szerveződnek.