Óriási áremelés várható a kutaknál

Mno.hu

drágulás

A mai emelkedés után ismét drágulhatnak a hazai üzemanyagárak. Nyáron a hazai kutaknál akár 350 forintba is kerülhet a mától átlagosan 318 forintért kapható gázolaj literje – véli a GKI Energiakutató, amely 320 forintos benzinárat sem tart kizártnak augusztusra. Az előrejelzés valószínűségét növeli, hogy a kőolaj árfolyama újabb csúcsot döntött a világpiacon. A fekete arany ára a közeljövőben elérheti a hordónkénti 150–200 dollárt.

Mától négy forinttal kell többet fizetnünk a gázolajért a töltőállomásokon, míg a benzin literje 3 forinttal drágul. Ezáltal a Holtankoljak.hu adatbázisa szerint a dízel átlagára a kutakon eléri a 318 forintot, míg a 95-ös esetében ugyanez az érték 305 forintra növekszik. Soha ilyen drága nem volt még hazánkban az üzemanyag. S ez még csak a kezdet. A GKI Energiakutató igazgatója, Hegedűs Miklós úgy véli, augusztusig 350 forintra is felmehet a gázolaj, és 320 forintra a benzin literenkénti ára. Az időpont azért fontos, mert ilyenkor tetőzik a turisztikai szezon, valamint a nyár vége a fuvarozásban is csúcsidőszaknak számít. Hegedűs hozzátette, a dízel tartósan drágább lesz a 95-ösnél, mivel Európában a gázolaj iránti kereslet nagyot nőtt, a finomítók kapacitása viszont nem, így ebből az üzemanyagból szűkösek a készletek.

A rémisztő hazai előrejelzés nem meglepő annak fényében, hogy a kőolaj hordónkénti ára a New York-i tőzsdén tegnap ismét történelmi csúcsot döntött: immáron a 122 dollárt is átlépte. Ez még azonban messze nem a drágulás vége, hiszen a Goldman Sachs befektetési ház legutóbbi elemzése alapján 2009-ben akár 150–200 dollárba is kerülhet egy hordó a fekete aranyból. Emellett az elemzők 108 dollárra emelték korábbi, 96 dolláros átlagárra vonatkozó várakozásukat 2008-ra, a 2009-est 105-ről 110-re, 2011-re pedig az ezt megelőző 110 dollár helyett 120-at helyeztek kilátásba. Érdekes, hogy a hét elején még lefelé csordogáló árszint történelmi csúcsra emelkedéséhez sokak szerint épp a Goldman Sachs tanulmánya járult hozzá.

A befektetőház számos más okot is felsorol. Elsősorban azt, hogy az olajkitermelés növekedése nem tudja tartani a tempót a fejlődő országok rohamosan emelkedő energiaigényével. Rövidebb távon azonban a pekingi olimpia miatt is jelentős drágulással számolnak, de a már korábban lezajló amerikai turisztikai szezon beindulása is komoly árnövekedést okoz majd a következő hónapokban. Emellett a kitermelés elmúlt években tapasztalható csökkenése sem volt jó hatással az árfolyamra, hiszen Venezuela és Mexikó olajfelhozatala mára napi 3 millió hordó alá esett, Irak termelése pedig mostanában éri el az amerikai megszállás előtti szintet. A Goldman Sachs kitér a világ olajvagyonának 40 százalékát előállító Olajexportáló Országok Szervezetére (OPEC) is, amely az utóbbi időben arra hivatkozva nem növelte teljesítményét, hogy a spekulánsok miatt nőtt ilyen mértékben az ár, mivel a piac olajjal megfelelően ellátott. A tanulmány ugyanakkor rámutat, azzal nem oldódik meg a válságszerű állapot, ha ezt hangoztatják, és azt tanácsolja: inkább fordítsanak több pénzt a fejlesztésre és a kitermelés növelésére.

A kőolajár-jegyzések április 23-án tetőztek először 119,90 dolláron, megközelítve a 120 dolláros szintet. Ezután a hét második felében egy közel 10 dolláros áresés következett be. Az árcsökkenés azonban kérészéletűnek bizonyult, hiszen e hét hétfőn újabb csúcsot ért el, immáron hordónként 120,36 dolláros árszinten. Az olajárak emelkedését ezúttal nem követte a dollár más devizákkal szembeni árcsökkenése: az euróval szemben az 1,54–1,55 közötti sávban jegyzik az amerikai devizát, ami a közelmúltbeli 1,60-as szinthez képest mintegy 3 százalékos erősödést jelent. A dollár stabilizálódásának egyik oka lehet az amerikai kamatcsökkentési ciklus megtorpanása, hiszen 2 százalékos alapkamat mellett újabb kamatvágással nehéz tovább élénkíteni a gazdaságot, miközben egyre erősödik az inflációs veszély. Stabil vagy erősödő dollár mellett a további olajár-növekedés fokozottan hat azokra a fogyasztókra, akik például euróhoz kötött devizában fizetnek az üzemanyagért.

Szükséges megemlíteni, hogy az Egyesült Államokban az elmúlt egy évben a kőolajárak 94 százalékos növekedését a benzinárak „csupán” 19 százalékos emelkedése követte. Ennek ellenére a gázolaj- és benzinárak rekordszinten állnak, és egy felmérés szerint az amerikai autósok 78 százaléka tart valószínűnek egy további, 20 százalékos üzemanyagár-emelkedést. Megfigyelők szerint az említett folyamatok már jelentős változásokat okoznak az amerikai fogyasztói szokásokban: fellendült a hibrid és kis fogyasztású gépkocsik iránti kereslet, visszaesett a terepjárók forgalma. Az átlag amerikai kevesebbet autózik, és ezzel együtt kevesebbet is vásárol.

Legutóbb arról írtunk, hogy kételkedni lehet a tekintetben, hogy az elmúlt hetek áremelkedésének megvan-e a tartós alapja. A kételyek azóta oszlóban vannak. A kialakult „árbuborék” egyre inkább tartalommal töltődik fel, teret nyitva a további áremelkedés felé. Az első ok tőzsdetechnikai természetű. Az április utolsó hetében bekövetkezett közel 10 százalékos korrekció nem csapott át további profitrealizáló eladásokba, hanem új, igen agresszív vevőket vonzott a piacra. Az ilyen korrekció és annak rövid élete, valamint a trendforduló elmaradása általában az addigi trend folytatódását vetíti előre.

A kitermelés oldaláról figyelemre méltó az iraki helyzet. A török hadsereg kurdok elleni akciói az ország északi, olajban gazdag tartományaiban élő kurd lakosságot a török katonai lépéseket támogató amerikai kormány ellen hangolják. Egyes kurd vezetők az amerikaiak elleni öngyilkos akciókra buzdítanak. Tudnivaló, hogy a kurdok mindeddig barátságos viszonyban voltak az amerikaiakkal, így a helyzet ilyetén változása joggal kelt riadalmat. Irakban egyébként sem rózsás a helyzet: semmi jele annak, hogy a központi kormány pozíciói erősödnének. A siíta felkelők és a központi kormány, valamint az őket támogató amerikai erők között mindennaposak az összecsapások. A katonai és polgári célpontok elleni merényletek, támadások is nagyon gyakoriak.

Az Egyesült Államok és Irán közötti feszültséget fokozzák az iráni nukleáris programmal összefüggő félelmek. Egy esetleges megelőző csapás sem zárható ki, bár hétfőn Michael Mullen admirális, az USA vezérkari főnökei egyesített bizottságának elnöke kongresszusi meghallgatásán jelezte: a hadsereg iraki és afganisztáni lekötöttsége miatt nem örülne egy Iránnal való összecsapásnak. Ez vélhetőleg a Hormuzi-szoros – amely a világ olajellátásának fő útvonala – lezárásával járna. A Bush-adminisztráció tavaly január 27-én jelentette be, hogy az Egyesült Államok stratégiai kőolajkészleteit a következő 20 évben a duplájára, 691 millió hordóról 1,5 milliárd hordóra emelik. A minap Bodman energiaügyi miniszter szükségesnek tartotta kijelenteni, hogy ez a lépés „bölcs intézkedés”. Sokatmondó kérdés, hogy a miniszter miért pont most érezte fontosnak e nyilatkozat megtételét.

Az elmúlt egy hét eseményei tehát növelték a kőolajárak további, jelentős emelkedésének esélyét. Elérhető közelségbe került a 130 dolláros árszint, de immáron nem zárható ki az eddig a fantázia – vagy a pánik – kategóriájába tartozó 150, nota bene 200 dolláros hordónkénti ár sem – mindez egy-két éven belül. Az elmúlt tizenkét hónapban az áremelkedés – 62 dollárról 120-ra – 94 százalékos volt.

Forrás: Mno.hu

11 hozzászólás “Óriási áremelés várható a kutaknál” bejegyzésre

  1. p3tik3 szerint:

    Javaslatom: benzin helyett LPG autógáz (nekem eddig bevált).

    Egyébként a benzin ára hogy oszlik meg?
    Hány százalék belőle az alapanyag/kitermelés/előállítási költség része?
    És hány százalék az áfa/jövedéki adó/ilyenadó/olyanadó része?

  2. david03 szerint:

    Hát nem tudom… Valahogy feltűnt, hogy amióta Gyurcsány Úr van hatalmon, azóta drasztikusan növekszik az élelmiszer, az üzemanyag, a gáz, villany és még sorolhatnám a végtelenségig… Nincs olyan hónap, sőt már lassan hetekről beszélhetünk, amikor nem hallanám azt a szlogent, hogy “ismételten nő” a stb… ára. Nagyon régen volt jólét Magyarországon, de ennyire szar még sohasem… Kíváncsi lennék, hogy azok a nyugdíjasok, akik az MSZP-re szavaztak, azok vajon most kit ajándékoznának meg voksukkal?! Választási időszakban sajnálatosan még mindíg meg lehet fogni a szavazópolgárok nagy százalékát az ilyen-olyan-amolyan nyugdíjjal, csak azzal nem számolnak hogy sokszorosan visszafizetik a négy év alatt.

  3. badala szerint:

    Szavazzunk a FIDESZ-re s csökken a gázára a távfűtés az adó az üzemanyag
    s még sokminden !!!!!!

  4. david03 szerint:

    Kedves badala!

    Egy szóval sem említettem, hogy a FIDESZ kormányzása idején nem emelkedett a gázár, a távfűtés, az adó és az üzemanyag ára. Emelkedni emelkedett, csak nem ennyire drasztikusan, az emelések között volt időm levegőt venni.

  5. Lora :) szerint:

    Megpróbálom Nektek elküldeni azt a linket, amin egy bő két- két és félórás dokumentumfilm, angolul, magyar felirattal látható. Elképedtek rajta, hogy valójában mire megy ki a játék? Nem egy második olajválság tanúi vagyunk, nem egy nyersanyagpiac-ár verseny szerves részei vagyunk, hanem maguk az áldozatok,

    Előrébb kellene látnunk, mint az arabok, nem hiszitek még el, de készülnek valamire (…) Ők már valami olyat tudnak, amit mi kisemberek soha nem tudunk meg, persze a másik oldal a hibrid nagy forradalma, amibe persze, mint a globalizáció szennyes termékeibe, ebbe is bele fognak minket kényszeríteni – a tervezett 30, esetleg 40 év, amennyi készletet, ásványokban a Föld még ad, az tényleg annyira tehető.

    Persze elkezdhetném a napi globális válságként beharangozott élelmiszerhiányt, a piac képtelen helyrebillenését, de sokan nem látják, nem a hiány okozza a válságot.

  6. Lora :) szerint:

    A kitermelés oldaláról figyelemre méltó az iraki, kurd, amerikai kérdés. Erről kicsit, ha megengeditek szakszerűbben nyilatkoznék;
    A kurdok, mint a világ legnagyobb kisebbségben élő népe, ásványokban szegény helyre szorultak vissza az óriási Kurdisztánból, persze kőolaj mezők vannak, és ez az egyetlen olyan dolog, ami végett támogatta őket az USA, mert az olajmezőket meg akarták szerezni, a kurdoknak földrajzi, határokkal körbevett terület kellett, ám az USA csapatai sosem tudtak beférkőzni erre a területre, így a kurdok mostmár ellenségként, sem mint felszabadítóként nézne az USA-ra. Irak, Irán, Szaúd-Arábia – mi jut eszetekbe ezekről az országokról? Igen, Közel-Keleten vannak, és mind iszlám országok. Aki kicsit otthon van a Korán tanításaiban, tudja, Allah kimondja, hogy a pénz nem jelentős szerep az iszlámot követőek életében, és a modernizmust is elutasítja. Így a felhalmozott pénzek, amik dollár milliárdok az olajat nézve, beesik az állam kasszájába, de saját haszonra nem használhatja Allah, azaz az iszlám tanok végett. Mit csinál a pénzzel? Saját biztonsága, és védelme érdekében, Allah nevében nukleáris fegyverekbe, tömegpusztító rakétákba, urándúsításba, vagy atomba fekteti be. Ezzel persze kettőt egy csapásra alapon vehetnék kezükbe a kvázi hatalmat!

    Ámde, most jön a sokkoló infó tőlem csak Nektek!
    Miért emelkedik a benzin ára? Mivel a világot vezető 10-15 ember, akiknek a hatalom és az áldozatok száma emeli a bevételeiket, titkon (előre, jóval előre) feszültséget gerjesztenek leginkább vallásban különböző értékrendet képviselő népcsoportok között (lásd szunniták-sííták, zsidók-arabok) ezzel egy viszonylagos porfelhő kezd kialakulni, és pillanatok alatt, a mai népek a türelem mindennemű jelentését elvesztve, fegyverkezésbe kezdenek. Ehhez mi kell? Tömérdek mennyiségű pénz, ehhez hitelek kellenek azon résztvevőknek, akiknek semmilyük nincs, ezzel a világ 10-15 irányítója, akik bábokkal irányíttatják a környezetüket, megerősödik a hatalma, és a kezükben évő bankok, részvényt kibocsátó akármik kamatot emelnek, és szinte uzsorásként vesz részt egy gerjesztett, kérdést fel nem vető harcban. Akinek meg van pénze, és olaja, lásd Irán, Szaúd-Arábia…stb Közel-keleti országok, a harcra felhasznált olaj árát be kell hoznia a maga kasszájában, ezt miként egészíti ki? A világ azon polgáraival, akik másik részén a bolygónak lehet csak autóval tudják megközelíteni a melóhelyüket, szóval akik furikáznak naponta erre-arra – ezt mind a mai polgársággal fizettetik meg.

    A kör persze nem zárul be, mert rámutatva a magyar gazdaságra, nálunk meg éppen a magas adók, és ÁFÁ-k miatt adósodik el a nép. Világpolitikában a legjobb semlegesnek maradni, és rálátni olyan dolgokra, amikből kiindulva nem csak azon a csövön szemléljük a világot, mint amit nekünk megengednek – Nem tudom észrevettétek-e de az utóbbi 15 évben nálunk Magyarországon is elindult a társadalom iszonyatos mértékű lebutítása, irányítása, és a visszamaradás jeleit még az unokám unokái is higgyetek nekem, tapasztalni fog, és ők már egy olyan társadalomban fognak megszületni, ahol az embert mint egy játékot, mint egy bábut fognak ide-oda mozgatni.

    Csak egy kérdést teszek fel,amiről jelenleg igyekszem mennél több infót begyűjteni, bár elég veszélyes vizeken evezek etéren – hogy biztos hallottatok már a kis chipekről, amit a bőr alá akarnak beültetni. Van egy szintén napokat betöltő véleményem erről, ugyanígy a világot (sajnos hierarchikus rendjét figyelembe véve) körbevevő minicső elmélettel párhuzamba vonva.
    Na ez a chip lesz a személyid, az útleveled, a bankkártyád, a TAJ kártyád, az azonosítód, a legkisebb adataidat is rajta fogod hordozni, a mindened lesz, ezzel fogsz tudni úgymond pejoratívan fogalmazva felkelni – belegondoltál abba, hogy emberi jogaidban mekkora beláthatatlan katasztrófával akarnak behinteni minket, az állítólagos könnyebb kezelés, és kártyamentes világ legnagyobb csapdájában?

    A lényeg

  7. Wass Albert barátja szerint:

    Badala!
    Elolvasva az ajánlott linkeket igazad van. Idézlek: ” szavazzunk a FIDESZ-re”

Itt lehet hozzászólni !