Mno.hu
Változatlanul Gyurcsány Ferenccel, kisebbségi kabinetként folytatnák a kormányzást a szocialisták – derült ki a Képviselői Irodaházban befejezett, ötórás vasárnapi frakcióülés után. Kiderült: kevesebb törvényben és több rendeletben gondolkodnak. Biztonság és reform – e mottóval „ugranak a sötétbe”, immár a tisztázatlan jogi helyzetű SZDSZ nélkül.
Szavazással döntött a szocialista frakció arról, hogy továbbra is Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségével folytassák a kormányzást – derült ki a vasárnap késő estig tartó frakcióülés után.
A távirati iroda úgy értesült, hogy a képviselőcsoport meghallgatta a miniszterelnök helyzetértékelését, majd ahhoz, több órán keresztül, több mint negyvenen szóltak hozzá. A frakció tudomásul vette a tisztázatlan jogi helyzetű SZDSZ álláspontját. Ismert: az SZDSZ a koalíció kilépése mellett foglalt állást. A szocialista képviselők többsége szerint ebben közös a felelőssége a koalíciós pártoknak – fogalmazott az egyik résztvevő.
Rendeleti úton
A vitában elhangzott az is, hogy bár a szocialista választók egy része örül annak, hogy az SZDSZ valószínűleg kilép a koalícióból, nehezebb lesz kormányozni, mint eddig. Ezért fegyelmezettebb munkára van szükség, kevesebb törvényben és több rendeletben gondolkodnak – nyilatkozta név nélkül az egyik frakciótag.
A miniszterelnök a vitában arról is beszélt, hogy ha az SZDSZ azt mondja, az ő személye az akadálya a koalíció fennmaradásának, és esetleg távozna, akkor ezután egy újabb akadályt találna a liberális párt.
A távirati iroda úgy tudja, abban is megállapodtak, hogy április 30-ig új programot készít az MSZP, amelyben a legfontosabb feladatokat is rögzítik. Információ szerint Karsai József a frakcióülésen felvetette, hogy el kellene számoltatni a tisztázatlan jogi helyzetű SZDSZ-t, mire költötték el “azt a rengeteg pénzt”.
Lendvai: felkészültek
Készek vagyunk az önálló kormányzásra – jelentette ki Lendvai Ildikó újságírók előtt. A szocialista frakcióvezető elmondta: „Biztonság és reform” mottóval, Gyurcsány Ferenc vezetésével alakítanának kisebbségi kabinetet.
Megint elkezdődik egy új szakasz
Az MSZP frakciója vasárnap este állásfoglalást adott ki a több mint öt órás ülésről. A képviselőcsoport kiadványában rögzítették, hogy új szakasz kezdődik a kormányzásban, de ezt is Gyurcsány Ferenccel szeretnék végigcsinálni.Az új kormányzás két jelszava azért a biztonság és a reform, azaz a párt az emberek véleményére adva, kiszámíthatóan kíván regnálni. A politikai garanciát a már meghirdetett új politika adja, de a tudás, az új tulajdonosi politika mellé felzárkózik az egészségügy is. Az MSZP szerint az egészségbiztosításban nem lesz magántőke, az egészségügy alsóbb szintjein azonban igen.
Forrás: Mno.hu
Századvég: Az emberek előre hozott választást akarnak
A Századvég és a Forsense április 2. és 4. között kérdőíves kutatást végzett a kirobbant koalíciós válság megítéléséről és lehetséges következményeiről. A felmérés azt mutatja, hogy a megkérdezettek közel kétharmada egyetért Horváth Ágnes menesztésével, csaknem fele támogatja az SZDSZ reakcióját, vagyis a liberális miniszterek visszahívását, viszont csak 9 százalékuk esetében javított mindez a kisebbik koalíciós párt megítélésén. A válaszadók a válság kirobbantásért Gyurcsány Ferencet és Kóka Jánost, illetve az MSZP-t és az SZDSZ-t egyaránt felelősnek tartják, és relatív többségük szerint a válságra az előre hozott választás lenne a megoldás.
A Századvég és a Forsense kérdıíves kutatást végzett a héten kirobbant koalíciós válság megítéléséről és lehetséges következményeiről. A megkérdezettek 99 százaléka hallott arról, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felmentette Horváth Ágnes egészségügyi minisztert, és 62 százalékuk teljes mértékben vagy inkább egyet is értett ezzel a döntéssel. A népszerőségi rangsorok utolsó helyén álló egészségügyi miniszter elmozdítása tehát a válaszadók közel kétharmadának az egyetértését váltotta ki.
Az ilyen nagyságrendő választói konszenzus mögött az egészségügyi reform szocialista szavazóbázisában tapasztalható elutasítottság is kimutatható: az MSZP-szavazók közül kétszer annyian támogatják a miniszterelnök döntését (49 százalék), mint ahányan ellenzik (24) azt. A Fidesz szavazóinak három negyede (75 százalék), és még a pártválasztásukban bizonytalanok többsége (57) is helyesli a miniszter asszony távozását, az ő körükben is csupán 24 százalékuk van inkább ellene ennek a döntésnek.
Az SZDSZ döntése megosztja a közvéleményt
Erősen megosztja a közvéleményt az SZDSZ azon döntése, hogy Horváth Ágnes leváltása után visszahívja minisztereit a kormányból. Jóllehet a döntés támogatói vannak többen (49 százalék), ám kisebb részük helyesli csak ezt fenntartások nélkül. 35 százalékuk inkább ellenzi, míg minden hatodik megkérdezett (16 százalék) nem tudott vagy nem kívánt állást foglalni a döntéssel kapcsolatban. A Fidesz szavazóinak kétharmada inkább egyetért az SZDSZ-es miniszterek visszahívásával, az MSZP-szavazók többsége (55 százalék) viszont inkább ellenzi azt. A bizonytalan pártpreferenciájúakat osztja meg leginkább az SZDSZ lépése, 47 százalékuk ellenzi, 39 százalékuk pedig helyesli az SZDSZ döntését.
A válság az SZDSZ-nek nem használt
Az összes megkérdezett 39 százalékának kisebb vagy nagyobb mértékben romlott az SZDSZ-ről alkotott véleménye az utóbbi napok történései hatására, javulásról viszont mindössze 9 százalékuk számolt be. A válaszadók közel felének (49 százalék) nem változott a véleménye, a FIDESZ szavazók fele, a bizonytalan pártválasztásúak 53 százaléka nyilatkozott így. Az MSZP-szavazók 56 százaléka szemében viszont romlott az SZDSZ megítélése. A számokból az is látható, hogy míg az SZDSZ döntésének magas támogatottsága a koalíció felbomlásában érdekelt Fidesz-szavazóknak köszönhetı, addig a liberális párt negatív megítélése mögött az MSZP-szavazók és a bizonytalanok táborához tartozó baloldali szavazók ítélete húzódik meg. A késıbbiekben derül majd ki, hogy a kisebbik kormánypárt döntése hosszabb távon milyen irányban és mértékben változtatja meg a róla kialakult képet.
Gyurcsány és Kóka, az MSZP és az SZDSZ is felelős
A jelenlegi politikai helyzet kialakulásáért a kérdezettek közel ugyanakkora arányban tartják nagy vagy nagyon nagy mértékben felelősnek Gyurcsány Ferencet és Kóka Jánost (71 ill. 69 százalék), valamint az MSZP-t és az SZDSZ-t (69 ill. 64). A kérdezettek több mint fele (57 százalék) mind a két politikust, illetve mindkét pártot (56 százalék) felelősnek tarják a helyzetért. Ugyanakkor mindössze egyharmadra tehető az Orbán Viktort, illetve a Fideszt nagymértékben felelősnek tartók aránya. A Fidesz szavazóinak döntő többsége Gyurcsány Ferencet (95 százalék) és az MSZP-t (88) tartja felelősnek, ehhez képest valamivel kevesebben mondják ugyanezt Kóka Jánosról (79 százalék) és az SZDSZ-ről (73). Az MSZP-szavazók alapvetően az SZDSZ elnökét, illetve magát a pártot teszik felelőssé a kialakult helyzetért (79 ill. 59 százalék), valamint Orbán Viktort (65) és a Fideszt (60). Ezzel szemben a szocialista szavazók alig több mint egyharmada értékeli csak nagynak az MSZP, illetve a miniszterelnök felelősségét.
A jelenlegi politikai helyzet öt lehetséges megoldása közül az előre hozott választások élvezi a válaszadók legnagyobb támogatottságát, relatív többségük, 42 százalékuk választaná ezt az opciót. Ezt követi – támogatottságban messze lemaradva – az SZDSZ visszakozásának köszönhetően az eredeti koalíció helyreállítása (19 százalék), míg a jelenleg körvonalazódó variáció, a kisebbségi kormányzás Gyurcsány Ferenc vezetésével mindössze a megkérdezettek 13 százalékának a támogatottságát nyerné el. A Fidesz szavazóinak több mint kétharmada (71 százalék) az előre hozott választások mellett foglal állást, a szocialista párt támogatói körében viszont a koalíció helyreállítása a legnépszerőbb opció: az MSZP szimpatizánsok fele támogatja ezt, míg a koalíció Gyurcsány Ferenc nélküli helyreállítását csak minden tizedikük (10), az új kormányfıvel megvalósuló kisebbségi kormányzást még kevesebben, mindössze 7 százalékuk támogatná. Amennyiben a kialakuló politikai helyzet azt hozza, a megkérdezettek mintegy fele tudja támogatni azt a fajta pragmatikus politizálást, amely nem koalíción alapul, de bizonyos ügyekben hajlandó kívülről támogatni a kormányt. A legnagyobb ellenzéki párt szavazóinak többsége ugyan érdekeinek megfelelően elutasítja ezt, de az MSZP-seken kívül a pártválasztásukban bizonytalanok körében is enyhe többségi támogatottságra lelne egy ilyen politika.
A kisebbségi kormányzás árt az MSZP-nek
A kérdezettek közel kétharmada (63 százalék) van azon a véleményen, hogy az MSZP választási esélyeit hosszú távon rontaná a kisebbségi kormányzás. Ugyanekkora arányban vélekednek így az SZDSZ esélyeiről. A válaszadók 70 százaléka szerint a kisebbségi kormányzásból a Fidesz profitálna, ez a megoldás az ő választási esélyeiket javítaná leginkább. Az esélyek megítélését tekintve egyébként nincs jelentős különbség a két nagy párt szavazóbázisa között, tehát kisebbségi kormányzás esetén az MSZP-szavazók relatív többsége is saját pártja esélyeinek romlását prognosztizálja. Egyébként a kisebbségi kormányzást a megkérdezettek többsége (56 százalék) nem tartja hosszú távon – a következő választásokig – kivitelezhetőnek.
Forrás: Mno.hu
