Honvédelmi kérdésekkel összefüggő törvénymódosító javaslatokról tárgyalt az Országgyűlés november 19-én, kedden.
Jobbik: a javaslat feláldozza a honvédelmet, mint nemzeti ügyet
Varga-Damm Andrea, a Jobbik vezérszónoka sérelmezte, hogy nem vonták meg az előterjesztőtől a szót, miután a törvényjavaslatról nem ejtett szót. Értékelése szerint a beterjesztett törvényjavaslat azt érzékelteti a társadalommal, hogy folyamatos háborús helyzetet fognak fenntartani.
Szóvá tette, hogy a honvédelmi tárca lemond a jövőben a beszerzések koordinálásról.
Kitért arra is, hogy megdöbbentette az, ami az előterjesztésben elhangzott, miszerint a szocialista kormányok után milyen fantasztikus támogatásban részesült a honvédelem. A legelső évben ezzel szemben 42 százalékkal csökkent a honvédelmi költségvetés, és a csökkenés egészen 2015-ig tartott. Akkor kezdték „kibélelni” a területet, amikor a migrációs veszély bekövetkezett – jegyezte meg a jobbikos képviselő.
Rámutatott: ahogy az egészségügyben, e területen is, eszközök és épületek ugyan megújultak, létesültek újak, de egy dolog hiányzik, a humán erőforrás, ami úgy tudja működtetni, ahogy kell.
Varga-Damm Andrea azon meggyőződésének adott hangot, hogy a törvény nem arról szól, amit az indoklása tartalmaz, feláldozza a honvédelmet, mint nemzeti ügyet a kormányon belüli személyes harcok oltárán. Egy néppel ez nem tehető meg – hangoztatta.
Kijelentette: a kibervédelem fontossága nem vitatható. Nincs olyan nemzetközi fórum, NATO-közgyűlés, vagy Magyarországon olyan felelős politikus, aki ne osztaná, hogy ehhez minden anyagi, szervezeti, eszközbeli és politikai támogatást meg kell adni. Bármely országot meg lehet bénítani, ha beavatkoznak ezekbe a rendszerekbe. De ennek semmi köze ahhoz, hogy úgy akarják hadkötelessé tenni a társadalmat, mint ahogy a jogszabályban szerepel. Úgy látta: a mai ötvenes férfiak általánosságban nem alkalmasak e célra. Arról, hogy előre kiszűrnék, ki nem lenne alkalmas, azt mondta: ha ezt megcsinálják, siralmas lesz az eredmény.
A kormánypártok támogatták, míg az ellenzék élesen bírálta a honvédelmi törvények módosítását, amelyet kedden délután vitatott meg az Országgyűlés.
KDNP: gyorsan változó világban kell megőrizni a biztonságot
Simicskó István, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka szintén arról beszélt, hogy rendkívül fontos törvénymódosító csomag került a parlament elé. Megjegyezte: abban talán mindenki részéről egyetértés van, hogy ütőképes Magyar Honvédségre van szüksége Magyarországnak. Ez az alapja a biztonság garantálásának. Az, hogy ez mekkora legyen, milyen eszközökkel szereljék fel, lehet vita tárgya – fűzte hozzá, kiemelve: ez a javaslat most nem erről szól.
Az előterjesztés a biztonságról szól, ami állandó értéket jelent mindenki számára – rögzítette a korábbi honvédelmi miniszter.
Simicskó István azt mondta, a biztonságot egy rendkívül gyorsan változó világban kell megőrizni, ami a 21. század nagy kihívása a mindenkori honvédség és minden nemzet számára.
Kifejtette: a javaslat 27 törvénymódosítást tartalmaz, kitér többi között az állami vagyonról szóló törvényre, és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló jogszabályra is. Hozzátette: a kormányzat törekvése az egységes rendszerek kialakítása, ez érhető tetten a mostani javaslatban is. Kiemelte a polgári felkészüléssel összefüggő feladatok hatékonyabb koordinálását, és jó gondolatnak tartotta a megyei védelmi bizottságoknál az általános elnökhelyettesi feladatkört, valamint a civil polgármesterek mellé védelmi referenst helyezését.
Jelezte: a KDNP támogatja a javaslatot.
MSZP: presztízsveszteség a honvédségi cégek elvétele a szaktárcától
„Az Úristen kegyelmezzen a magyar honvédségnek” – kezdte felszólalását Harangozó Tamás (MSZP), szégyennek nevezve, hogy az államtitkár expozéjában “egy rohadt szót nem mond” a javaslatról.
Végre megjött a kormány esze, és elkezd költeni a honvédségre – jelentette ki, hangsúlyozva: évtizedekre jelölik most ki a honvédség jövőjét. Épp ezért szégyennek nevezte, hogy sajtóhírekből kell megtudnia a honvédelmi bizottságnak a honvédségi eszközbeszerzéseket.
Jelentős presztízsveszteségnek ítélte, hogy a honvédelmi cégeket egy beszerzés közepette elveszik a honvédelmi tárcától. Szerinte a vagyonkezeléssel foglalkozó tárca nélküli miniszternek nincs szaktudása a kérdésben. Emiatt nem fogják támogatni a javaslatot – szögezte le.
Annak van realitása, hogy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat eszközeit bővítsék – fogalmazott, kétségeinek adott azonban hangot azzal kapcsolatban, hogy azokat csak majd a megfelelő célra használják.
Az önkormányzatok mellett működő honvédelmi referenseket ki ellenőrzi és finanszírozza? – kérdezte.
Nem vitatható cél a nyilvántartások készítése – mondta, bár kétségének adott hangot, hogy ezt a megfelelő célra használják majd fel.
Hiányolta a törvényjavaslatból a további béremelést, mert szerinte a korábbi mára már nem elegendő. Kaotikusnak nevezte a túlórák rendszerét.
A létszámstop érinti a honvédséget? – tette fel a kérdést.
DK: „a honvédség az új stadion”
Vadai Ágnes (DK) azt mondta: eddig csak ígérgettek a honvédség fejlesztéséről, most azonban „a magyar honvédség az új stadion”. Az eszközbeszerzésnek szerinte nincs köze a honvédség fejlesztéséhez.
Kijelentette: egyetlen ország sem engedhet meg magának ilyen típusú beszerzést, azt, hogy egyszerre szerez be mindent a hadsereg számára.
Bírálta, hogy az összes beszerzést titokban hajtják végre.
Úgy fogalmazott: még intenzívebb lesz a lopás a beszerzéshez kapcsolódóan amiatt, hogy azt az állami vagyont felügyelő miniszter végzi.
Azt is mondta: az embereket belekényszerítették az önkéntes tartalékos rendszerbe. Bírálta azt is, hogy a magyar honvédség létszáma legfeljebb nyolcezer fő.
A kiberhadviselésről is szólt: ezen a területen végre a honvédelmi vezetés kezdi megérteni a kor kihívásait. Fontosnak nevezte, hogy a honvédség rendelkezzen ezzel a képességgel. De előfordulhat, hogy olyan emberek végzik majd a feladatot, akik nem értik a honvédség nyelvét.
LMP: „pénzcsapnak” használják a honvédséget
Demeter Márta (LMP) úgy ítélte meg: brutális létszámhiány van a honvédségnél, ezért van szükség a módosításokra.
Az eszközvásárlásról kijelentette: a beszerzendő tárgyak jó része nem is katonai, hanem civil eszköz. Szerinte pénzcsapnak használják a honvédséget, amit felelőtlenségnek nevezett. Azt mondta: 1400 milliárd forintot teljes vaktában költenek el, és arról nem hajlandók tájékoztatást adni.
A legaggasztóbbnak a nyilvántartások kérdését nevezte, ami szerinte felvetheti az újbóli sorkatonaság veszélyét. Hiányolta a magyarázatot arra: miért kellene új nyilvántartásokat létrehozni.
Fontosnak ítélte, hogy a honvédkórházból ne kerüljenek ki személyes adatok.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormánypártiak rendre valamilyen regionális konfliktust vetnek fel. Tudnak valamit? – tette fel a kérdést.
Szerinte nem lesz nagy változás az által, hogy a HM cégei elkerülnek a honvédelmi tárcától, a beszerzések eddig sem voltak szakmaiak vagy átláthatóak.
A kiberbiztonsági stratégiára kérdezett rá. Mint mondta, 2013-ban elfogadták azt, de máig nem látható, mennyi forrást rendelnek hozzá.
Mindent elkövetnek azért, hogy ne lehessen ellenőrizni sem a honvédség működését, sem a kormányzat azzal kapcsolatos tevékenységét – jelentette ki. A javaslat újragondolását szorgalmazta.
Forrás: Honvedelem.hu
