Nemzeti Sport
Magyarország rendezi a birkózók 2022-es Európa-bajnokságát – jelentette be a magyar szövetség (MBSZ) pénteki sajtótájékoztatóján Németh Szilárd elnök.
A sportvezető köszöntötte a nur-szultani olimpiai kvalifikációs világbajnokságon aranyérmes Lőrincz Tamást (kötöttfogás 77 kg), ezüstérmes öcsét, Viktort (kf 87 kg), a nem olimpiai súlycsoportban, 72 kilóban harmadik Korpási Bálintot, valamint a szabadfogásúak 65 kilós kategóriájában bronzérmes Muszukajev Iszmailt, továbbá az ötödik helyével a Lőrincz testvérekhez és Muszukajevhez hasonlóan olimpiai kvótás Sastin Mariannát (62 kg).
Jelezte: a tokiói olimpiára kijutó sportolók 2.5 millió forintos támogatásban részesülnek, és át is nyújtotta a négy eddigi kvótaszerzőnek az erről szóló jelképes csekket. Ugyanakkor jelezte, hogy a tényleges kifizetések jövőre, a kvalifikációs időszak végén lesznek.
A világbajnoki szereplést hosszasan méltatta Németh Szilárd, kiemelve, hogy amióta bevezették az olimpiai kvalifikáció rendszerét, ez volt a legsikeresebb kvótaszerző vb a négy éremmel és a négy indulási jog kiharcolásával.
A sajtótájékoztatón valamennyi érmes, így a honosított Muszukajev Iszmail is jelen volt. Németh Szilárd azt mondta, Muszukajev bizonyította különleges képességeit, és a munkához való hozzáállásával is igazolta, hogy érdemes a piros-fehér-zöld színek képviseletére. Reményét fejezte ki, hogy az orosz születésű sportolótól sokat tanulnak majd a fiatal magyar tehetségek.
Az MBSZ vezetője beszélt arról is, hogy az olimpiai csapat tagjaival szerződést köt majd a szövetség, melyben a jogaikat és kötelességeiket fektetik le. Ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy a sportolók minden támogatást megkapnak a sikeres felkészüléshez, a „pénz nem lehet akadály”, ugyanakkor a birkózóknak meg kell felelniük bizonyos elvárásoknak, így például a központi felkészülés alól nem lehet kibújni.
Németh Szilárd elmondta, hogy a szövetség október végén a Ludovikán U23-as vb-t, jövő márciusban pedig a BOK Csarnokban európai olimpiai kvalifikációs versenyt rendez, majd bejelentette, hogy 2022 tavaszán Európa-bajnokságnak ad otthont Magyarország, amely legutóbb 2001-ben volt kontinensbajnokság házigazdája. Akkor Bánkuti Zsolt, a szabadfogású válogatott mostani edzője nyert hazai szőnyegen aranyat. Németh Szilárd annak a reményének adott hangot, hogy két és fél év múlva is lesznek hazai Európa-bajnokok.
Az elnök külön kiemelte Bacsa Péternek, a magyar szövetség ügyvezető alelnökének szerepét a rendezés elnyerésében. A nemzetközi szövetség vezetőségébe csaknem egy éve bekerült Bacsa nagyon komoly és eredményes munkát végez, amit bizonyít, hogy a nur-szultani vb-nek a versenyigazgatója volt, és ugyanez lesz a szerepe a tokiói olimpia birkózóversenyein is – ismertette.
A sajtótájékoztatón Fábián László, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) sportigazgatója is köszöntötte a vb-n sikeresen szereplő versenyzőket.
Forrás: Nemzeti Sport
Nem EB-t kellene rendezni, hanem lélegeztetőgépet, meg defibrillátort
kellene venni az én adómbúú.
Meg különben is Német Sziszi!!
Nos, ha ennyire örülsz, akkor olvasd el a Lokál, 2017.06.29-i cikkét a témában!
Elkészül a birkózócsarnok Csepelen, itt is lehet versenyeket rendezni. Jó bevétel Csepelnek.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
kiss istván, ezt ígérte az MSZP 2002-ben, csőd szélére került ország lett az ígéretből 2010-ig…
Bizonyítsd már ezt a csőd dumát!
“Magyarország hatalmas, 20 milliárd eurós IMF-hitelkeretet kapott, cserében korlátoznia kell a bérek és a nyugdíjak kifizetését. Az 5400 milliárd forintos hitelből, ha nem a pénzügyi szektorra, az államadósság törlesztésére és a forint védelmére kéne fordítani, a kínai nagyfalhoz hasonló hosszúságú autópályát építhetnénk, vagy elvihetnénk a négyes metrót Szolnokig.
a Moody’s és a Fitch Ratings egyaránt lerontotta Magyarország adósosztályzatát az elmúlt napokban, és ennek hatására a piaci szereplők ismét kockázatosabbnak ítélik a magyar államadósság finanszírozását. Hazánk fizetésképtelenségének esetleges bekövetkezését szerdán valószínűbbnek árazták be a londoni CDS-piacon, ahol biztosítást lehet kötni egy adott ország államcsődje ellen…
Annak ellenére történt ez, hogy szokatlanul magas, 25 milliárd dolláros (20 milliárd eurós) készenléti hitelt kaptunk a Nemzetközi Valutaalaptól, az IMF-től, illetve az EU-tól és a Világbanktól, sőt, a magyar pénzügyi kormányzat az első adandó alkalommal lehívta a hitelkeret első részletét, 4,2 milliárd SDR-t. Ez 4,9 milliárd eurónak, illetve 6,3 milliárd dollárnak felel meg a valutaalap honlapja szerint. (Az SDR a Nemzetközi Valutaalap elszámoló egysége, amelyet a font, a dollár, a jen és az euró napi árfolyamának kosara alapján számítanak ki.)
Azonnal lehívtuk, amit le lehetett
A 4,215 milliárd SDR-t Magyarország már lehívta ugyan, de az összegből semmit nem használtunk fel, az a Magyar Nemzeti Bank elkülönített számláján van.
További öt részletet később hívhat le az IMF-től a kormány, amely ezen kívül az EU-tól is kap pénzt, sőt a Világbank is ad Budapestnek újabb hitelt. Az IMF október végén jelentette be, hogy Magyarország összesen 25,1 milliárd dolláros gazdasági védőhálót kap, 17 hónapig készenlétben, azaz rendelkezésre tartott hitelkeret formájában. A csomag részeként az IMF 15,7 milliárd dolláros hitelkeretet nyújt, az Európai Unió további 8,1 milliárdot, a Világbank pedig 1,3 milliárdot ad.
Bár Gyurcsány Ferenc miniszterelnök korábbi tévéinterjújában azt mondta, hogy a megállapodás 17 hónapra szól, mert nem akarják a jelenlegi kormányzati cikluson túl nyújtani az IMF-hitel időpontját – és ez így erkölcsös szerinte -, azóta kiderült, hogy a hitel törlesztése csak évek múlva kezdődik meg. Valójában Gyurcsány a hitelkeret rendelkezésre állását kötötte ki 17 hónapig, amíg a mostani kormány mandátuma tart, vagyis az új kabinetnek már nem lesz ilyen hitelkerete, viszont a törlesztés marad a 2010-es választások utánra, akárki is kerül hatalomra.
“Az IMF-hitel általános feltételként 2 plusz egynegyed év türelmi időt ír elő, ezután két év alatt kell törleszteni a kölcsönt” – nyilatkozta a napokban a pénzügyminisztérium szakállamtitkára, Kovács Álmos.
Mennyibe kerül az IMF-kölcsön?…
A hitelkeret rendelkezésre állási díja, korábbi információk szerint 15 milliárd forint, a hitel 0,25 százaléka. A fideszes Pokorni Zoltán ezt az összeget úgy minősítette, hogy ebből évente négyszáz mentőautót lehetne vásárolni, teljes felszereléssel.” 2008. 11. 13.
Te szerencsétlen! Hol bizonyítja ez a csődöt? Miért nem említed, hogy Orbánék az IMF hetel
utolsó harmadából mit vásároltak? /Mol és RÁBA részvények/ Miért nem írsz arról, hogy
mennyi volt akkor a szabadpiaci kamat? Arról is hallgatsz, hogy Orbánék a Piaci kamat
2,5-3 szorosáért vettek fel hitelt.
Ez a szöveg a hozzád hasonló agyi kapacitású egyénekre van szabva.