Csepel.hu
Konferenciát tartottak Csepel építészeti örökségéről a Csepel Művek területén, Szőke Gábor Miklós szobrászművész stúdiójában. Csepel európai jelentőségű ipari örökséggel rendelkezik, az ipari fejlődés kerületünk történelmének, kultúrájának fontos része. A konferenciát Csepel építészeti értékeinek megismerése és megőrzése érdekében rendezték.
Borbély Lénárd, Csepel polgármestere arról beszélt, hogy Csepelt az elmúlt évtizedekben méltatlanul emlegettek panelrengetegként vagy sajnálták le az ipari múltja miatt. – Csepel Budapest egyik legjobb adottságokkal rendelkező kerülete, az önkormányzat pedig azon dolgozik, hogy a kerület téves megítélése megváltozzon – mondta, majd hozzátette, a csepeliek fele lakik panelházakban, a gyári területeket nem számítva kerület 4/5-e kertvárosi övezet. A polgármester kiemelte a Szabadkikötőt, mint Csepel leggyorsabban és legdinamikusabban fejlődő területét. Az egykori gyárat a kerület egyik legnagyobb értékének, egyben a legnagyobb nehézségének is tartja. A rendszerváltás után felbomlott az egységes tulajdonviszony, mára több száz tulajdonosa van, és a befektetők nem feltétlenül olyan szándékkal vásárolnak ott ingatlanokat, amely az ipari funkciót, az értékteremtést szolgálja. Felhívta a figyelmet, ha a terület egyetlen tulajdonos – állam vagy önkormányzat – kezébe kerülhetne, akkor rendezettebb viszonyokat lehetne teremteni. Kitért arra, hogy Csepel életében volt olyan időszak, amikor az építészeti szabályozás nem kedvezett a kertváros részére. Megnőtt a beépítettség mértéke, a polgárias környezet megváltozott, amely folyamatot a városvezetésnek néhány évvel ezelőtt sikerült megállítania. – Olyan építészeti örökség maradt ránk, amire kincsként kell tekintenünk, amelynek megvédése nemcsak pénzkérdés, hanem elhivatottság kérdése is – tette hozzá. Hozzátette, Csepel gazdag ipari múltjából érdemes erőt meríteni, amire példáként hozta fel a kihelyezett kovácsoltvas utcanév táblákat.
Dr. Nagy Gergely, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke köszöntőbeszédében elmondta, Csepel egyedi értékekkel rendelkezik, amelyek nem feltétlenül műemlékek, de olyan értékek, amely máshol nem találhatóak meg. – Az új korszakok le akarják váltani a régi korok világát, és ha nem tudjuk megmenteni az értékeket, akkor az utánunk következő korszakoknak esélyük sincs arra, hogy megismerjék a múlt értékeit – jegyzete meg.
Mártonffy Miklós, Budapest Főváros főépítésze rámutatott, Csepel nagy fejlődés előtt áll, példaként két projektet is megemlített, az új Duna-hidat és Déli Városkapu elnevezésű fejlesztést. Szerinte ezek az egész településrészre kiható változásokat okozhatnak, amely indokolttá teszi a megőrzésre értékes épületek számbavételét.
Gyulai István, Csepel főépítésze kiemelte, a konferenciát azért hívták életre, hogy számba vegyék Csepel épített örökségét, felmérjék, rendszerezzék, fontossági sorrendet állítsanak fel és szabályozási tervet dolgozzanak ki.
A konferencia résztvevői egyperces néma csenddel emlékeztek a nemrég elhunyt Kapy Jenőre. Az Ybl Miklós-díjas és Kotsis Iván-emlékdíjas építész, festőművész a Csepeli Tervtanács alapító tagjaként évekig segítette kerületünk építészeti értékeinek megőrzését. A Mahart Szabadkikőtő fedett rakodóépülete hű lenyomata annak, ahogyan a régi és az új épületek egymásmellettiségéről gondolkodott.
Az egész napos konferencián 12 előadó – építészek, művészettörténészek – ismertette Csepel építészeti örökségeit, Csepel iparának történelmét, részletesen kitérve például a Papírgyár épített örökségére vagy a Kvassay-zsilip építéstörténetére, valamint hallhattunk értékmegújítási irányelvekről, és a Csepel Művek fejlesztési lehetőségeiről.
A konferencia végén zárónyilatkozatot fogadtak el, amely az alábbi konkrét javaslatokat tartalmazza:
El kell érni, hogy Csepel építészeti, városépítészeti értékei, azok hitelessége és integritása fennmaradjon, illetve az elmúlt évek során bekövetkezett negatív beavatkozások az eredetihez közeli állapotra hozhatók legyenek.
Törekedni kell arra, hogy a kerület adottságai, lehetőségei, építészeti értékei a közvéleményben tudatosuljanak és fejlesztése során ezen értékek érvényre jussanak.
Minden Csepelt érintő, vagy arra hatással lévő fejlesztés során tekintsék elsődleges feladatnak a Csepel értékeinek védelmét. Csepel térszerkezetének alakítását, különösen a felhagyott ipari területek revitalizációját és a „Dunával együtt élő város” fejlesztési elvét össze kell hangolni.
Végezetül a konferencia résztvevői szorgalmazzák, hogy szülessen program Csepel értékeinek széles körben való ismertté tételére, nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is.
Erdekes ez így az előbbi cikkel együtt (lásd: Csepelen épül a diákváros, amely egyben sportközpont is lesz). – Megbeszélhetnék azért egymással a dolgot…
Mennyire egyeztethető össze a Szent Imre téri ízléstelen pavilonsor a kovácsoltvas utcanév táblákkal? Ha már a gazdag ipari múltról beszélt polg.mesterünk!
Végignézve a hallgatóságot, elég gyér az érdeklődés. Lehet jól titkolták az eseményt.
Másra nem tudok gondolni, mert egyetlen építész kollégát sem látok az elmúlt 35 év
helyi tervezői közül.
Betke!
Az olyan kovácsoltvas, amit a városgazdi hebregált össze, továbbá kovácsolt vasat erre a gennyzöldre nem kennek le. 🙂
Feketében még elmenne, szódával…
A gyárban, hamár a nemzet öröksge, meg tararamm, akkor kátyúzni is lehetne már egyet.
Ha nem szakemberek csinálják, hanem politikusok, akkor nem Csepel építészeti öröksége lesz, hanem ökörsége!
Ha már az építészeti ökörségről beszélünk, akkor szót kell ejteni a CSOK bevezetésekor elrendelt öthónapos időszakról, amikor semmilyen szabályt nem kellett betartani az építőknek! Hogy gátlástalanul építhessenek nem a CSOK-osok, hanem a csókosok az összelopott pénzből bármekkora ingatlanokat, akár a szomszédok kárára is! Az önkormányzat építési osztályán a szomszéd építkezéssel kapcsolatban nekünk is azt mondták az ügyintézők, NEM VAGYUNK ÜGYFELEK, és így felvilágosítást sem adhatnak, mit épít a szomszéd! Holott a szomszédok hozzájárulását mindig ki kellett kérni, amióta csak építésszabályozás létezik! Amikor ezt számon kértem a polgármesteren, azzal reagált hogy a szabadrablás előtt érvényes szabályozást megszigorította! Akkor amikor a csókosok már felépítették a szomszédjogok megsértésével az ingatlanaikat! Elrendelte, 800 m felett építhető csak kettő lakás! Holott például a Hollandi úton a házak többsége ikerház! Az hogy a Széchenyi utcán van két ház, amelyikben van vagy 8 illetve 12 lakás, sértve a szomszédok érdekeit, nem indok arra, hogy az ikerház építést betiltsa! Vagy ahol a megengedett párkánymagasság olyan, két külön lakás épülhessen a földszinten, illetve az emeleten!
Ezzel a szabályozással legalább tízmillió forint értékcsökkenést okozott Borbély úr az ingatlanok tulajdonosainak! Ennyivel kevesebbet kapnak a régi házukért vagy telkükért, ha el akarják adni! Persze, ez nem számít, akkor se szavaznak máshová, mert 9 ezer forint rezsiutalvánnyal megvásárolták őket! Valóban megvásárolták? Majd meglátja kedves Lénárd október 13-án!
Kapjatokbe
Őszintén nem értem a hozzászólásodat.
Mi az hogy hebregált?
Kicsit több szódát a borhoz.:))
Készen vett idomvasat meghajlították majd összehegesztették! Semmi köze nincs a kovácsoltvashoz!
Hebregál (szlengszótár)
“Akkor mondjuk, amikor valaki valamit látványosan csinál, de fogalmunk sincs róla, hogy mit; vagy látjuk, hogy nagyon csinálja, de tudjuk, hogy semmi értelme annak.”
Én sem ismertem a szót, de pontosan értettem. Világos – annak, aki egyébként tud magyarul.