Csepel.hu
A Gere pékség a mai napon megnyitotta kapuit a Szent Imre téri pavilonsoron. A látványpékség szeretettel vár minden csepelit helyben sütött, friss pékáruival. Az üzletlánc megújult arculattal és termékeik bővítésével kíván eleget tenni a csepeli igényeknek. – mondta el megkeresésünkre ifjabb Gere István Gergely.
„Eddig Taksonyban vezettük be ezt a dizájnt, reméljük a csepelieknek is tetszeni fog a megújult termékeinkkel együtt. Nagyban megnőtt az igény a rozsos és a teljes kiőrlésű termékekre, emellett igen kedveltek a helyben sütött süteményeink és szendvicseink, igyekszünk minél jobban megfelelni a vásárlóknak. Jelenleg 6 órától nyitunk ki, de felmerült az igény egy korábbi kezdésre is. Az első napon nagy reményekkel fogunk bele a munkába, reméljük mindenkinek ízlenek majd a termékeink.” – tette hozzá.
A Gere pékséget 1936-ban alapították Gere István Sütödéje néven Szigetszentmiklóson. Az államosítás után 1960-ban dolgozhatott Gere István újra saját pékségében. A rendszerváltáskor három fővel működő családi vállalkozás mára már 90 fős céggé nőtte ki magát, több termékükkel nyertek szakmai díjakat, közülük a legismertebb a Debreczeni krumplis komlós kenyér, amely 2012-ben „Magyarország Szent István napi kenyere” címet érdemelte ki.
Az első napon nagy reményekkel fogunk bele a munkába.Mindenki arról álmodik, hogy kevés munkával sok pénzt keressen. Ugyanúgy befuccsol, mint a Lipóti. Ha olyan jól ment ott vidéken, miért kellett a fővárosba jönni? Süti mindig csak 1 hétig jó, pont az üzletnyitáskor, aztán kezdik az alapanyagokkal való csalásokat. Na ezek a remények. Átbaszni minden lehetséges vevőt!
Milyen fidesz rokon ez hogy ingyen reklám már egy hónapja?
Magyarországon már legalább jó másfél-két évtizede nem létezik kenyér.
Én teljesen leszoktam róla, mert minden, mindenütt tökéletesen ehetetlen. (Lehet élni nélküle, de nagy nosztalgiák gyötrik az embert, ha idősebb.)
Ott kezdődik, hogy a liszt nem liszt, egyre kevésbé az. Aztán ezt folytatják azzal, amit fölöttem írtak.
Teljesen pártsemleges, általános a metódus. És nemcsak a kenyérre vonatkozik. A dolgok aránylag biztatóan elkezdődnek, és nincs olyan, ami maximum fél éven belül nem megy tönkre. De gyakrabban ennyi idő sem kell hozzá.
Ez lesz abból, ha az élet célja nem a minősége, hanem a pénz.
PU!
Igazad van, maximálisan.
Azonban az albánok valahogy átvészelik és egy-két cuccuk ehető, normális áron.
(nem a kenyér 🙂 )
Délebbre van kenyér. A görögöknél például kitünő. Legalábbis a kis pékségekben. (Egyáltalán: normális ízű-állagú étel már csak a Földközi-tenger keleti medencéjében van. Ott még a multik se tudtak tönkrevágni mindent.)
A jó kenyér alkotó elemei víz, liszt, só, idő. (A kovász nem más, mint a víz és liszt keveréke.) Remélem az új pékség is ilyet fog sütni.
Ezt a kenyeret meg sem közelíti a macesz, a pita, a tandır, a naan, stb.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
KENYÉRről beszéltem, kedves Nagyapó. Arról, aminek az összetevőit itt leírtad. Nem kizárólagos magyar szabadalom. Világyűlöletedben nem részes.
Pilsner Urquell!Milyen hallucináció keríti hatalmába? Nem következik semmilyen világgyűlölet Nagyapó kommentjéből.
Projektál Pilsner Urquell?”Az egyén saját el, vagy fel nem ismert érzéseit másoknak tulajdonítja, illetve azokat másokban véli meglátni.Ez által lehetőségünk nyílik arra, hogy az önmagunkban elfogadhatatlannak látott dolgokat elrejtsük, de közben mégiscsak kifejezésre jutnak ezek a tartalmak”https://hu.wikipedia.org/wiki/Elh%C3%A1r%C3%ADt%C3%B3_mechanizmus
Nem én projektáltam, Nagyapó projektálta ide:
“Ezt a kenyeret meg sem közelíti a macesz, a pita, a tandır, a naan, stb.” . amelyekről én nem írtam, mert eszembe se jutott, jórészt nem is simerem őkat. Én a kenyérről írtam, “erről” a kenyérről. Mellesleg nam vagyok se zsidó, se arab.
(A továbbiakban ne erőlködjön, kedves úr, hogy belém köthessen, mert nem reflektálok.)
Ebből nem következik a világgyűlölet!
Nem kötelező kommentelni Pilsner Urquell.
Érdekes viszont, hogy ha ön reflektál az nem, ha valamire reagálok akkor az belekötés. Kettős mérce.
Nem is kommentelnék, ha nem lennének ilyen hajmeresztő “megállapítások”!?!?! – világgyűlölet?! abból, hogy valaki a kenyeret részesíti előnyben a macesszal, pitával, stb….szemben.
Nem erőlködök Pilsner Urquell, de nem tudom megígérni, hogy nem fogok a továbbiakban is élni szabad kommentelési jogommal.
Idézek Pilsner Urquelltől:”Délebbre van kenyér. A görögöknél például kitünő.” A görög kenyér a pita.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Nagyapó! Nem jártál ott? Nem ismered, de fő, hogy jobban tudod és arrogánsan oktatsz arról, amiről fogalmad sincs. Ceterum censeo.
Pita = píta. Kenyér = pszómi. Fehér kenyér = lefko pszómi. Barna kenyér = mávro pszómi. Kenyérbolt = fúrnosz.
A görög kenyér nem pita, hanem kenyér. A görög pita nem kenyér, hanem pita. A kettő teljesen már, más, a nevük, másként és másra használják.
Görögország tele van kis maszek pékségekkel, ropogós friss kenyérrel reggelente, ami pillanatok alatt elfogy és a sütöde délig be is zár. A turisták ezalatt alszanak még, és azt hiszik, hogy Görögországban csak pitát szabad enni, mert más nincs is, a nyaralógyárakban meg nem mutogatnak kenyeret, mert a pitáztatás ócsóbb nekik. Jobb vendéglőkben éppúgy kinn van az asztalon szalvétás kosárkában a szeletelt kenyér, mint nálunk. Mire kihozzák a kaját, az ember rendszerint már jóllakott belőle.
1. Az élesztőt egy kis langyos vízben feloldjuk. A lisztet a sóval tálba szitáljuk, a közepébe mélyedést nyomunk, és beleöntjük az élesztőt.
2. A vízzel kemény tésztává gyúrjuk, és letakarva 3-4 órán keresztül meleg helyen kelni hagyjuk.
3. A sütőt 220 °C-ra előmelegítjük. Egy kerek, magas falú sütőformát (kb. 20-25 cm átmérőjűt, de cipóhoz kisebbet) olívaolajjal jól kikenünk, és beletesszük a tésztát.
4. Előmelegített sütőben vidéken, faluhelyen szigeteken még ma is kemencében (ez az igazi) 60 percig sütjük, amíg megpirul.
Magas kerek veknik, vastag ropogós héjjal.
Készülhet fahéjas, hagymás, fokhagymás, mentás-olivás, mindenféle ízesítéssel is, egyik istenibb, mint a másik – ezek gyúrása-kelesztése hajszálnyit más időbeosztással történik, de az összetevő kenyér-alap és a forma ugyanaz, tehát nem bagett.
Ünnepekre szentelt kenyeret is sütnek: a tetejébe keresztet bélyegeznek megfelelő hagyományos formákkal.
Az interneten is tanulmányozhatod, megtekintheted.
U.i.: az élesztőt a városi háziasszonyhasználja, eredetileg és a vidéken maguk csinálják (kovász).