Csepel.info

Vélemény – Jurák Kata

Néha tényleg nem értem, hogy egyes ellenzékiek mi a túróért nem húznak el ebből a „k…rva országból”, ha itt ilyen rossz, ahol elnyomják őket, ahol nincs szólásszabadság, sőt diktatúra van, na és persze elnémítják az ellenzéki sajtót, megbélyegzik a másságot.

Természetesen azonnal visítófrászt kapnak, ha ezt – Gyurcsány után szabadon – az ember megkérdezi tőlük, mert amúgy milyen kirekesztő, nacionalista, fasiszta vagyok, és miért nekik kellene elmenniük, amikor ők „a nép”. Ez az a pont, amikor tényleg értelmetlen folytatni velük bármilyen diskurzust, mert ők a nép és pont.

A „nép” pedig éppen kormányváltó hangulatban van, a minap meg is töltötték a Csepeli Munkásotthon egyik termét legalább százan. Halkan jegyzem meg, hogy a Jobbik, az MSZP (a nagy sztárral, Bangónéval), az Együtt, az LMP és a Momentum együttesen tudta összeverbuválni ezt a rendkívüli tömeget.

A porondmester ezúttal Gulyás Márton volt, aki leginkább arra próbálta rávenni a „nép” jelöltjeit, hogy a kormányváltás szent célja miatt lépjenek vissza majd egymás javára az általuk készített közvélemény-kutatás alapján, hogy csak egyetlen gigászi erővel megáldott szuperjelölt maradjon, aki természetesen fölényes győzelmet arat majd, és így a gonosz, elnyomó fideszes uralomnak vége lesz. A nép akaratának megfelelően. A baj csak az, hogy a „nép jelöltjei” nem igazán szeretnének – még a szent cél érdekében sem – kimaradni a parlamenti képviselőséggel járó kedvezményezettek köréből, így az összhang nem éppen mondható teljesnek, amit a „nép” zúgolódva fogadott Csepelen.

Mert így aztán hogy lesz minden ingyen? Akkor nem lesz az első 12 órában rendbe téve az egészségügy sem? Meg a nyugdíjak? Adózni is kell? Egészen elképesztő! Pedig a „nép” változást akar, megszüntetni a korrupciót – és mindezt az a Bangóné mondja, aki az MSZP tagja. Azé a párté, amelyik szétrabolta az országot. Itt most tényleg nem akarom felsorolni azokat az ügyeket, amelyekben már ítéletek születtek, de gondoljunk a Kulcsár-ügyre, a Szeviép-károsultakra, a BKV eladására, a négyes metró beruházására, a milliárdos végkielégítésekre és tanácsadásokra, a Simon-ügyre, a Baumag-ügyre, ahol 11 ezer embert károsítottak meg.

Nyilván emlékeznek a Zuschlaghoz köthető bűnlajstromra és most a Czeglédy Csaba által vezetett bűnszervezetre, ahol több mint hatmilliárd forintnak veszett nyoma. De felejthetetlen a Sukoró-ügy, a Hunvald-per, a Malév eladása, a kormányzati negyed, ami sosem valósult meg. Az MSZP–SZDSZ-kormány volt az, amely igen kreatív ötletként meghirdette az „új Magyarország” tervet, de ahelyett, hogy fejlődés mutatkozott volna, egyre mélyebbre süllyedtünk: 2006 végén az államháztartási hiány meghaladta a kilenc százalékot.

A számtalan belső gazdasági probléma mellett sikerült a szocialistáknak az országot az államcsőd közelébe kormányozni. Ettől egy 25 milliárd dolláros IMF–EU–Világbank-hitel mentett meg minket, de Gyurcsányék még mindig hatalmon maradtak.

„Azt hallom, hogy én vagyok a kerékkötője a változásoknak. Akkor én fölajánlom a lemondásomat, és azt javaslom, két héten belül válasszunk új miniszterelnököt, aki egy szak­értői kormány élén rendbe teszi az országot.”

El is kezdték keresni, még Fásy Ádám neve is felmerült, végül a libatenyésztőket tönkretevő, hajdú-bétes Bajnai Gordon lett a befutó, aki legalább büszkén be is jelentette aktuális népnyúzó intézkedéseit, nem úgy, mint szemkilövető Gyurcsány. Aztán jött a Fidesz–KDNP, és helyrehozta, amit az ellenzék szétzilált, a nemzeti vagyonától megfosztott országot pedig újra gazdaságilag stabillá tette. Az MSZP-s Ban­góné mégis úgy látja, hogy a Fidesz lopta szét az országot, és ezt ki is meri jelenteni meggyőződéssel, nyilvánosan, valami egészen elképesztő pofátlansággal.

Nos, erre azért nehéz mit mondani. Vannak, akik másként élik meg a valóságot, és az amúgy egy kezelendő mentális betegség. Kár, hogy Gyurcsányék bezáratták az OPNI-t.

Egyébként ebben a fene nagy diktatúrában, ahol elnyomják az ellenzéki hangokat, itt, ahol olyan galád kormány van, amelyik csökkenti az áfát, a rezsit, ahol folyamatosan emelkednek a bérek és létbiztonság van, szóval ebben a „k…rva országban” tényleg le kell váltani az országvezetést, logikus, hogy helyükre azok kerüljenek, akik az összeomlás szélére sodorták Magyarországot. Közben Európa vezető országai romokban: polgárháborús a helyzet a francia, német, olasz, svéd nagyvárosokban, ahol a muszlimok Allahu akbar!-t kiáltozva masíroznak, félelemben tartva a helyieket. És tudják mit? Azt sem bánjuk, ha az ellenzéki migránssimogató horda szerint ez nem túl píszi.

Forrás: Jurák Kata, Magyar Idők

This entry was posted on 2018. március 12. hétfő at 18:10 and is filed under Csepel, Pártok, Soroksár, Választás, Vélemény. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.