„Ezt az országot 2002 és 2010 között megnyúzták”

Magyar Hírlap

Németh Szilárd rezsicsökkentés

A CEU rengeteg ügynököt képez ki, ami Soros érdekeit szolgálja. Ez nem zárja ki, hogy ott magas szintű az oktatás

“Meg kell egyszer nézni, hogy lehet-e büntetőeljárást indítani azon NGO-k ellen, amelyek képviselői a törvények be nem tartására buzdítanak. Az ország, a családok erősödnek, minden mutató rendben van. A politikai cirkusszal foglalkozó ellenzéknek most arra van megbízása, hogy ezt a sikert tönkretegye.”

Az emberekkel együttműködve hosszú távú országépítés zajlik, aminek még nem értünk a végére – hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Németh Szilárd. A Fidesz alelnökét kérdeztük többek között a hamarosan kezdődő őszi ülésszakról, a közelgő választásról, valamint az ellenzéki sajtóhoz való viszonyulásáról is. A kormánypárti politikus, aki 2018-at követően is az országos politikában szeretne tevékenykedni, úgy látja: a közélet milyenségét nemcsak a pártok, hanem a sajtó is meghatározza, és meggyőződése, hogy utóbbi átvette az amúgy „nagyon gyenge lábakon álló” ellenzék szerepét.

– Mozgalmas időszak következik a politikában. A közelgő választás kapcsán Áder János már májusban, az eskütételekor figyelmeztetett: a közbeszéd színvonala az utóbbi időben drámai mértékben romlott, és utalt arra, hogy a felelősség inkább a kormánypártokat terheli. Jelezte azt is, nem szeretné, ha robbanásig feszülne a hangulat. Mit gondol, az elmúlt hónapokban eleget tettek az államfő kérésének?

– Megszívleltük a köztársasági elnök kérését, és eleve mi voltunk azok, akik támogattuk az újraválasztását, nem úgy, mint az ellenzék, amely érzékelhetően nem akarja megfogadni az államfő tanácsát. A közélet milyenségét azonban nemcsak a pártok, hanem a sajtó is meghatározza. Mindenki számára világos, hogy nagyon gyenge lábakon állnak az ellenzéki pártok, így a szerepüket átvette a Simicska–Soros-média. Az, ahogyan ők tematizálnak és összevissza hazudoznak, nem azt mutatja, hogy hallgatnának az államfőre. Nekik nem a tudósítás, a tájékoztatás, a magyar érdekek figyelembevétele a feladatuk, hanem politikai-hatalmi szempontokat tartanak szem előtt, és gazdáiktól arra kaptak megbízást, hogy káoszt gerjesszenek.

– Bizonyos ellenzéki újságírókat ügynöknek és provokátornak nevezett. Kikre gondolt?

– Újságírót nem ügynököztem le és nem neveztem provokátornak. Ügynököt ügynököztem le és provokátort neveztem provokátornak.

– Mégis, komolyan gondolja, hogy például a 444 újságírói Soros ügynökei?

– Igen, határozottan.

– Miért?

– Nézze meg a témákat, meg azt, ahogyan tálalják. Nekik nem az a lényeg, hogy egy riportot készítsenek, vagy beszámoljanak arról, ami egy sajtótájékoztatón elhangzik, hanem a cél, hogy mindenáron botrányt csináljanak. Ilyen volt például az is, amit az Index művelt, amikor Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter Csepelre jött, hogy nagyon fontos kérdéseket vitasson meg a választókkal a nemzeti konzultáció részeként. Mindenkinek lehetőséget biztosítottunk arra, hogy kérdezzen, egyedül a 444 és az Index rúgta fel a szabályokat.

– Ugyanakkor nincsenek könnyű helyzetben, hiszen bizonyos fideszes politikusokat, kormánytagot nem könnyű elérni, Rogán Antal is ilyen.

– Ez nem igaz, mindenkinek volt lehetősége kérdezni, de ők nem követték azokat a szabályokat, amelyeket mások betartottak. Hozzáteszem, még így is kaptak válaszokat, amelyeket persze ocsmány módon kiforgattak.

– Egy újságírónak mi a feladata?

– Én ezt nem akarom megmondani, ezt az újságíróknak maguknak kell tudniuk. Ami biztos, hogy Magyarországon sajtószabadság van. A saját álláspontomat ezért én is megvédhetem azokkal a provokátorokkal szemben, akiket azért küldenek oda egy-egy eseményre, hogy semmi más ne történjen, csak botrány. A szólás- és véleményszabadság nevében bele akarják fojtani a szót azokba, akik más véleményen vannak, mint ők. Ha jól emlékszem, ezeket a provokátorokat hívja Jeszenszky Zsolt píszíterroristáknak.

– Nem gondolja, hogy a munkájukat végzik?

– Nem újságírói munkát végeznek, arra adnak nekik megbízást, hogy politikusként működjenek, átvegyék, erősítsék az ellenzéket. Pedig ők az emberektől nem kaptak erre felhatalmazást, hiszen nem is indultak a választáson. Őket Soros és Simicska pénzeli és rángatja ugyanúgy, mint az ellenzéki politikusokat.

– Olyan, mintha már most zajlana a kampány, hónapok óta plakátok borítják el az országot. Az utóbbi hetekben ismeretlen magánszemély megrendelésére jelentek meg a Jobbik témájával, a bérunióval kapcsolatos plakátok. A Fidesz szerint be kell zárni az egyébként júniusban módosított plakáttörvény kiskapuit, ha azokkal visszaélve anonim politikai üzeneteket jelentetnek meg. Van erre vonatkozóan elképzelésük?

– A plakáttörvény eredeti, jóval szigorúbb, sarkalatos verziója egyértelművé tette volna, hogy milyen körülmények között lehetne plakátolni, de az ellenzék nem támogatta. Megjegyzem, a plakáttörvény a közbeszéd tisztaságát is szolgálta volna, illetve azt, hogy ne lehessen sumák módon pártok kampányát támogatni. Sületlenség, hogy magánszemély rendeli meg a mostani plakátokat, hiszen jól látható, hogy ezek Simicska Lajos oszlopain vannak kint. A korrupt pártfinanszírozásnak, a fekete pártkasszáknak szerettünk volna véget vetni, így azonban megvan a lehetőség arra, hogy aki fizet, az mulat, vagyis aki kifizette a plakátokat a Jobbik helyett, az fogja megmondani, hogy egy adott politikai helyzetben mit kell csinálni. Ezzel a gyengébb változattal ugyan szintén a transzparenciát szolgáljuk, de érdemes lenne tovább szigorítani a hatályos törvényen. Bár nem látom annak lehetőségét, hogy ez az ellenzék ehhez megadja a kétharmadot. Ők a zavarosban szeretnek halászni.

– Ha már plakátok: a Hír Tv szerint nincs nyoma annak, hogy kiszámlázták volna 2010-ben a Fidesz plakátjait, a Jobbik vizsgálóbizottságot állítana fel az ügyben. Mi a biztosíték arra, hogy nem történtek szabálytalanságok?

– Mind 2010-ben, mind 2014-ben valamennyi választáson, ideérve a parlamentit, az európai parlamentit és az önkormányzatit is, kiváló minősítést kaptunk az összes vizsgálat alkalmával, mindennel elszámoltunk. Vonáék ezt az egész plakátügyet azért habosítják, hogy relativizálják a saját bűnösségüket. Megjegyzem, hogy 2010-et követően a Fidesz szigorított a választási eljárási törvényen, sőt, Európa legszigorúbb és leginkább átlátható kampányelszámolási rendszerét vezette be.

– A Jobbik az általános iskola elvégzéséhez kötné a szavazati jogot. Van olyan csoport, amelynek nem lenne szabad választójoggal rendelkeznie?

– A demokrácia nem erről szól, de úgy tűnik, a Jobbik most ezt a konfrontatív politikát folytatja, amelynek részeként hol az egyik társadalmi csoportot alázza meg, hol a másikat. Nem csodálkozom, hiszen az ötletgazda Dúró Dóra Vona Gábor mellett ül a parlamentben, volt kitől tanulnia. A Jobbik elnöke a legutóbb a nyugdíjasokat sértette vérig a Facebookon, többek között azt írta róluk, hogy „szennyvíz folyik a szájukból, gyűlölet van a szemükben”.

– Vona Gábor azzal kezdte ominózus bejegyzését, hogy a „félreértések elkerülése végett, akinek nem inge az alábbi bejegyzés, az ne vegye magára”. Nem gondolja, hogy kiragadták a mondatokat a környezetükből?

– Egyáltalán nem. Vona szavait nem kell magyarázgatni, Vonát nem lehet mentegetni, teljesen egyértelmű, mit akart mondani. Ez az ember teljes mértékben lenézi a nyugdíjasokat, mert nem rá szavaznak. Az emberek erről tudnak és elborzadva beszélnek róla. Elég, ha valaki kimegy a piacra, ott ezt megtapasztalhatja.

– Mert a Fidesz hetek óta erre hívja fel a figyelmet.

– Nem kellett nekünk erre felhívni a figyelmet, csupán állást kell foglalni. Én azt gondolom, hogy minden pártnak így kellett volna tennie. A politikának az a feladata, hogy világossá tegye, milyen „étlapot kínál”. Vona ezt kínálta fel, és egészen biztos, hogy az ilyen ember, ha hatalomra kerül, az első adandó alkalommal a saját szavazóit is meg fogja sérteni, sőt el is fogja árulni. Ők akarnak békés közéletet, amikor csak az ütközetben érdekeltek? Az a céljuk, hogy minél mocskosabb legyen a közbeszéd és ezáltal is minél zűrösebb a közélet.

– Most a Fidesz telefonos kampányt indított, amelynek részeként a nyugdíjasokat tájékoztatják Vona szavairól. Ez nem rontja a közhangulatot?

– Nem gondolom, hogy ettől tovább romlana a helyzet, ez nem a mi felelősségünk. Nekünk meg kell védenünk azokat az embereket, akiket ilyen brutális támadás ért.

– Meddig folytatják? Amíg Vona nem kér bocsánatot?

– A Fidesz első reakciója az volt, hogy felszólította a Jobbik elnökét a bocsánatkérésre, majd vártunk. Nem történt semmi, majd a Jobbikból az alvezérek és a politikusok beálltak Vona mögé, akárcsak korábban a KGBéla-ügyben. Ennek egyetlen módon lehetett volna véget vetni, mégpedig ha Vona Gábor kiáll a nyugdíjasok elé, és azt mondja: elnézést kérek, nem így gondoltam. Ez azonban nem történt meg, s nem is fog megtörténni.

– A CEU-t érintő törvénymódosítás kapcsán a Velencei Bizottság komoly kritikákat fogalmazott meg. Van esély arra, hogy módosítanak a jogszabályon?

– Nem gondolom, hogy erre szükség lenne. A Velencei Bizottság olyan ügybe szólt bele, ami nemzeti hatáskör. Nagyon furcsa, hogy a testület szerint ugyan a felsőoktatási törvénnyel minden rendben van, de ők azt akarják, hogy a Soros-egyetemre ne vonatkozzanak ezek a szabályok. Nekünk viszont világossá kell tennünk, hogy a CEU és Soros György sem állhat a magyar törvények felett.

– Sajtóhírek szerint a kormány visszavonulót fúj CEU-ügyben, és egy jóval engedékenyebb megállapodást köt, aminek részeként például nem lesz feltétel az amerikai campus. Tud ilyen szándékról?

– Nem támogatok enyhébb megállapodást. De miért is kéne azt tennem? Ha a magyar törvények világosan kimondanak valamit, mindenkire ugyanaz kell, hogy vonatkozzon. Megjegyzem, van már olyan amerikai egyetem, amellyel megállapodtunk.

– A CEU-ra szükség van?

– Nekem ugyan nincs. Azonban ha Soros egyeteme teljesíti a magyar törvényekben foglaltakat, akkor ezt az egyetemet is lehet üzemeltetni. Egyébként azt gondolom a CEU-ról, hogy rengeteg ügynököt képez ki, ami Soros érdekeit szolgálja. Ez azonban nem zárja ki, hogy ott magas szintű képzés folyhat. Sőt!

– A CEU ügyében az ellenzék rendkívüli ülést kezdeményezett, de volt egy másik apropó is, mégpedig a devizahitelesek ügye. Az LMP szerint a kormánypártok nem akarnak segíteni rajtuk.

– Azok a pártok, amelyek erre hivatkoztak nagy hangon, az elmúlt években egyetlenegy olyan törvényjavaslatot sem támogattak, amellyel a devizahiteles családokon segítettünk. Nem szavazták meg a végtörlesztést, az árfolyamgátat, a forintosítást, az eszközkezelőt. Soroljam még? Valójában arról van szó, hogy a Soros-tervet mindenáron teljesíteniük kell, és ehhez a devizahitelesek csak ürügyként, biodíszletként szolgálnak.

– Azt mondják, Soros hívta össze ezt az ülést. Ezt hogyan képzelik el a gyakorlatban?

– Biztos vagyok benne, hogy egyeztetnek egymással, vagy ami ennél is rosszabb, ha az ellenzék már kitalálja Soros György gondolatait, és úgy működik, mint a „kis Soros Györgyök”. Soros a szabadon választott magyar parlamentet és a bizottságait akarja rángatni. Ezt az országot 2002 és 2010 között a nemzetközi pénzügyi körök, a bankok, a multik, az energiaszolgáltatók, a Gyurcsány–Bajnai-kormányok aktív közreműködésével szabályosan megnyúzták, az embereket kizsebelték. Mára viszont ebből összefogással, közös akarattal és erővel kilábaltunk. Az ország, a családok erősödnek, minden mutató rendben van. Az ellenzéknek most arra van megbízása, hogy ezt a sikert tönkretegye. Pedig mi, magyarok nagyon megszenvedtünk és megdolgoztunk ezért.

– A Soroshoz köthető civilek kapcsán a közelmúltban arról beszélt, hogy mivel azok szembemennek a hazai és EU-s jogszabályokkal, meg lehet kezdeni ennek bizonyítását. Ez alatt pontosan mit értett?

– Ezek nem civil szervezetek, hanem ügynökszervezetek, NGO-k. Magyarországon törvények rendelkeznek arról, hogy miként lehet menekülteket beengedni, hol és hogyan kell lefolytatni a menekültügyi eljárást. Ezek a szervezetek azonban azt gondolják, hogy biztathatják az illegális migránsokat a törvények semmibevételére. Ezt felbujtásnak hívják. Meg kell egyszer nézni, hogy a jog szerint el tudunk-e járni ellenük, vagyis lehet-e büntetőeljárást indítani azok ellen, akik ebben részt vesznek. Szerintem önmagában már az is törvénysértő, hogy Juhász Péter és Gulyás Márton arra buzdított, bontsák le a kerítést.

– Hamarosan indul az Országgyűlés őszi ülésszaka, előtte azonban még a Fidesz–KDNP is kihelyezett frakcióülést tart, a hírek szerint Velencén. Milyen témák lesznek napirenden?

– Mindenféleképpen foglalkozni fogunk az illegális bevándorlás ügyével, hiszen ez a hazánk és Európa jövőjét is leginkább meghatározó kérdés. Meg kell akadályoznunk a Soros-tervet! A határvédelmen kívül a nyáron történt terrorcselekményekről is biztosan beszélünk. Természetesen foglalkozni fogunk a magyar gazdasági és szociális helyzettel, mivel szeretnénk, ha a munkahelyteremtés, a béremelések, a rezsicsökkentés, az adókedvezmények és a csok kibővítését is meg tudnánk alapozni. Az őszi ülésszak törvényalkotása során is ezt szeretnénk szem előtt tartani.

– A kampányban mire helyezik a hangsúlyt?

– Nem készülünk óriási kampányra, mi elsősorban a magyar emberekkel foglalkozunk. Az ellenzéki politikai cirkusznál sokkal fontosabb a magyar emberek biztonsága, hazánk szuverenitása és nemzeti önazonosságunk megőrzése. A kampányban is észnél kell lennünk, bátran, de egyben okosan és higgadtan kell szolgálnunk az ország érdekeit.

– A legutóbbi választáson egyetlen szóban foglalták össze a programjukat: „Folytatjuk”. Várható, hogy ezúttal ennél bővebb programmal állnak elő?

– Azt gondolom, hogy most is ez lesz a legfontosabb. Az emberekkel együttműködve hosszú távú országépítés zajlik, aminek még nem értünk a végére. Tipikus reakció egyébként az ellenzék részéről, hogy ha bemutatjuk az intézkedéseinket – például a plakátokon –, akkor az a baj, ha meg nem, akkor pedig az. Megjegyzem, messze nem költ a kormány annyi pénzt tájékoztatásra, mint korábban a Gyurcsány-kormány kifejezetten hazug propagandára. Nálunk a hangsúly a cselekvésen van. A tett az első, a szó a második. Ha megnézzük az ágazatokat, például az egészségügyet és az oktatást, elmondhatjuk, hogy paradigmaváltás történt, 2010 óta több ezermilliárd forintot költöttünk ezekre a területekre. Ezt kell mindenképp folytatnunk. Mondok egy példát: a vidéki egészségügyi intézményekre jelentős mértékű európai uniós forrást lehetett költeni, ugyanakkor a fővárosban már ezt nem támogatták a brüsszeli bürokraták. Most az ország már van olyan gazdasági helyzetben, hogy erre is jut hazai költségvetési pénz. Elindult a fővárosi kórházak teljes megújítása, és épül egy új központi intézmény is. Ez a folyamat nem ér véget 2018-ban, tehát tovább kell menetelni.

– Hogyan ítéli meg az ellenzék esélyeit?

– Tragikomikus összeborulás zajlik, hiszen jól látszik, hogy a hatalomért és a pénzért bárki bárkivel hajlandó együttműködni, de akár acsarkodni is. Azonban ne felejtsük el, Heller Ágnes korábban azt vizionálta, hogy a szoclib brancsba a Jobbikot is be kell venni. Úgy látom, mára ez végérvényesen sikerült. Mi ugyanakkor nem az ellenzékkel foglalkozunk, hanem azt szeretnénk, ha a magyar emberek többségének ismét elnyernénk a bizalmát, támogatását. A kvótaellenes népszavazás, a nemzeti konzultá-
ciók eredményei azt mutatják, hogy a magyarok elsöprő többsége magáénak érzi, és ezért támogatja a Fidesz–KDNP politikáját.

– Korábban Csepel polgármestere volt. Nem hiányzik a helyi politika?

– Természetesen hiányzik. Ugyanakkor be kell látni: azzal is tiszta helyzetet teremtettünk, hogy a helyi politikát térben és időben is elválasztottuk az országostól, hiszen már nem lehet egyszerre valaki polgármester és parlamenti képviselő, és – mivel már nem azonos évben vannak a választások – az országos politika nem befolyásolja közvetlenül a helyi döntéseket. Az együttműködés, a közös gondolkodás került előtérbe, nem a pártpolitikai csata. Csepel boldogulását, fejlődését illetően, mi jó tandemet alkotunk utódommal, Borbély Lénárd polgármesterrel.

– A jövő évi választást követően is az országos politikában kívánja folytatni a munkáját?

– Igen, indulok az országgyűlési választáson. Azonban az elmúlt ötvenhárom évemben minden Csepelhez kötött, és ez így marad a jövőben is, kiegészülve a soroksáriak ügyének előmozdításával.

Forrás: Magyar Hírlap

2 hozzászólás “„Ezt az országot 2002 és 2010 között megnyúzták”” bejegyzésre

  1. névkötelező szerint:

    Súlyosbodik a rezsibiztos úr elmeállapota.

  2. csapajev szerint:

    Remélem a helyzet gyökeresen megváltozik!

Itt lehet hozzászólni !