Google, Mr.Gabee
1945 őszén a Magyar Kommunista Párt megtette az infláció felszámolására irányuló első intézkedéseket, és az Állami Pénzverő 1945 októberében megbízatást kapott egy új forgalmi pénz terveinek elkészítésére. Amíg a tervezés gyorsan haladt, a gyártáshoz szükséges anyagok és eszközök előteremtése a nehéz gazdasági helyzetben korántsem volt ilyen egyszerű.
A forint és a különböző címletű filléres érmék verése 1946 januárjában kezdődött meg. Mivel a nemesacél a Kossuth-híd építéséhez volt nélkülözhetetlen, a verőtövek készítéséhez kilőtt harckocsik tengelyeit szerelték ki és darabolták fel. 1946. július 3-án az akkori magyar kormány tagjai, Tildy Zoltán köztársasági elnök vezetésével meglátogatták az Állami Pénzverőt, és megtekintették a verőgépek és az ott dolgozók munkáját.
1946. augusztus 1-jén csupán a pénzforgalom megindításához elegendő mennyiségű érme állt rendelkezésre, pedig öt és fél hónap alatt olyan nagy tömegű pénzt vertek, mint azelőtt még soha. Az új pénz bevezetését azért időzítették augusztus 1-re, hogy az anyagi alapul szolgáló gabonatermés ekkorra már a magtárakban legyen, ellenértékét pedig már az új valutában fizessék. A forint pénzrendszert a 9.000/1946. EM sz. rendelet vezette be a pengő pénzrendszer helyébe. Az új valuta átszámítási kulcsa: 1 forint = 4×10 pengő, illetve 200 millió adópengő volt. A bankjegyek előállításakor nehézséget jelentett a speciális papír hiánya, mert a hatalmas mennyiségű inflációs papírpénz kibocsátásakor a papírkészletet is felhasználták. Ezért francia és finn importból szerezték be a megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyagot. Az új pénz bevezetéséről korabeli filmhíradók is tájékoztatták a lakosságot: Forgalomba kerül az új értékálló pénz, a forint.
Egy kis korrekció: Akkor a kisgazdapárti Dinnyés Lajos vezette, koalíciós kormány volt hatalmon. Ez a kormány törte le az inflációt, vezette be a forintot.
A Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsátott új pénz fedezete a nyilasok által nyugatra hurcolt 28 tonna aranytartalék volt, amelyet az Egyesült Államok visszaszolgáltatott (egy kiló színarany 13 200 forintnak, 1 forint 0.0757575 gramm színaranynak felelt meg), másfelől a Szovjetunió átütemezte, és ezzel megkönnyítette a jóvátételi összegek befizetését. Mindezek révén sikerült stabilizálni a gazdaságot, és ez lehetővé tette, hogy 1946. augusztus elsején rendeződjön az ország pénzügyi helyzete, majd megjelenjen a piacán az új magyar forint.
A pénzhez szükséges különleges papírt Finnországból és Franciaországból vásárolták meg.
A forint megszületésében részt vett Horváth János is: a veterán kisgazda, majd a rendszerváltás után fideszes politikus, a parlament korábbi korelnöke a Mandinernek adott interjújában így beszélt erről.
„Részt vett abban a parlamenti munkabizottságban, ami létrehozta a forintot 1946-ban. Mit tanulhatunk a forint létrehozásának körülményeiből és az akkor megszülető stabilitásból?
Azt, hogy az ország nekiállt és dolgozott. Ott volt a föld és ott voltak az emberek: ha a kettő összeáll, akkor lesz termény, amit el lehet adni és meg lehet venni. Ma sokkal kevesebbet termelünk, mint amennyit képesek lehetnénk termelni. A munkaképesek 20-30 százaléka nem dolgozik. 1946 körül az összkínálat két év alatt elérte az összkereslet mértékét. Márpedig az infláció azért van, mert kevesebb a termék, mint amire igény van és felverődnek az árak. Akkor a kínálat elérte a keresetet. Azt mondtuk: lesz stabil pénzünk. Elneveztük forintnak, és az emberek elfogadták. Miért stabil a pénz? Mert elfogadják.”
Mintegy egy éves előkészítés után a forint 1946. augusztus 1-jén került forgalomba. Fontos cél volt, hogy a gabonatermés addigra már a magtárakban legyen, és az új valutában fizessék az ellenértékét. Az új forint vásárlóértékét a háború előtti árakhoz igazították: egy mázsa búzáért negyven forintot kellett fizetni. 1946-ban az akkori dollár 11,7 forint volt.
1946-ban
1 kg kenyér 0,96 Ft,
1 kg búzadara 1,40 Ft,
1 kg liszt 1,40 Ft,
1 kg cukor 7,00 Ft,
1 liter kannás tej 0,90 Ft,
1 liter pasztőrözött tej 1,10 Ft,
1 liter benzin 1,60 Ft,
1 levél helyben 0,30 Ft,
1 telefonbeszélgetés 0,60 Ft,
1 csomag cigaretta 2,00 Ft volt.
A kommunisták saját érdemüknek akarták beállítani a forint bevezetését: minden felületen reklámozták, hogy Rákosi Mátyás „a forint apja”. A forint valódi atyja azonban a Horthy-korszak egyik gazdasági háttérszakértője, Varga István közgazdász volt.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop