V39endre, Mr:Gabee, Csepel.info
Most, amikor az Olimpia megtorpedózásával a Galváni úti híd is valószínűleg elszállt, csepeli helytörténészként fontosnak tartom, hogy minden lehetőség szerint szorgalmazzam a BUDAFOKI ÚTI HÍD megépítésének mielőbbi elkezdését.
Sokakban alakult ki az a vélemény, hogy Önkormányzatunk vezetésének erőteljesebben kellene szorgalmaznia 3 fontos közlekedési ügyet : 1. a HÉV mindeképpeni megmentését ; 2. A BUDAFOKI ÚTI HÍD sürgős megépítését ; 3. A Gerincút folytatását déli irányban Csepel ritkán beépített területein.
Amíg csak beszélünk a hídról, és nincs kezünkben látható térkép, átsiklunk több fontos részleten, amelyek megvilágíthatják az ügy kiemelkedő fontosságát. (Egyébként a Galvani úti híd nekünk, csepelieknek nem lenne túlzottan fontos a BUDAFOKI ÚTI HÍD-hoz képest.)
Ezért készítettem néhány bemutatható térképet. Az elsőn látható térségünk teljes nézete. Második térképem mutatja a Pesti oldal útjainak csatlakozási lehetőségeit : A Pesterzsébeti Határ út ide vezet az Üllői Úttól, sőt a Repülőtértől. Továbbá a kerület főútja a Kossoth Lajos utca is csatlakozik a Csepeli Átjáróhoz, amelyet át kell építeni 2×2 sávosra. Az 1924-ben épült Gubacsi Híd, amely a háború után 1945-ben lett újjáépítve rászorul egy alapos felújításra, vagy inkább egy új építésére mellette, végül e hídmatuzsálem lebontására, amint az a Kvassay Híd esetében történt. Az út nyomvonala tovább halad az Ady Endre úton, majd keresztezve a Rákóczi utat a Budafoki úton az új hídig.
A Nagy Dunán átvezető híd a Budafoki oldalon a Panel utcánál ér partot, ahol egyenesen befuthat a Savoya Parkba, és leágazhat a Hunyadi János útra.
Természetesen ki lehetne építeni megfelelő villamos vonalakat is Budapest déli területeinek összekötése céljából.
De az itt vázolt elképzelés kidolgozása mérnöki irodák feladata lenne amelyet Önkormányzatunk vezetésének sürgősen el kellene indítani !
Vszér Endre Csepeli Helytörténész
Mind azt már sokszor leírtam, a híd előkészületein már nagyapámék is dolgoztak a ’60-as években. Jó pár évvel korábban az volt a terv, hogy a 2016-2020 közötti időszakban fog elkészülni.
Úgy gondolom, hogy ha a villamost is átvezetnénk rajta, akkor talán még eu-s támogatás is lenne rá. Persze már ezer más, értelmetlen dologra el lettek füstölve az unios pénzek, így egyre kisebb az esélye a hídnak..
Másik cikk alatt már beszélgettem a szerzővel, és az évek során jópárszor leírtam a gondolataimat erről (is).
Néhány dologban nem értek egyet:
szerintem a Kossuth Lajos utcát nemhogy nem kell 2×2 sávosra bővíteni, egyenesen sétáló utcává kell alakítani, mint 30 éve erzsébeten is: a szent imre és a mcdonalds között mindenképpen, vagy akár ady-SZTK között is. (vagy korlátozott forgalúvá tenni, és ott csak helyi, midibusz méretű tömegközlekedési eszköz járhasson.)
természetsen ennek a feltételeit meg kell teremteni:
1. gerincút befejezése
2. Rákóczi út 2×2 sávossá alakítása, HÉV kéreg alá vitele az ady-végállomás, esetleg ady-temető/háros között. (mint a margit híd-batthyány között, résfalas technológiával olcsón, gyorsan)
3. új buszvégállomás és intermodális csomópont kialakítása a budafoki, csőgyár, rákóczi határolta területen (ahol a felrobbant ház meg a többi putri van). ha a buszok főleg a rákóczin járnak, az albertfalvi híd-ady-gubacsi tengelyen villamosvonalak létesülnek budafok és erzsébet irányába, akkor ez a tökéletes hely. HÉV,villamosok és buszok találkoznának itt. (alternatív helyszín: pöltenberg-rákóczi-ady)
4. völgy utca kivezetése a rákóczira – ebből, és a kéreg alá vezetésből/hosszabbításból adódóan úgyis kell egy új HÉV végállomás és remiz. (akár a jelenlegi végállomással szemben a betonelem-gyár helyén, vagy az Auchan-Bauhaus közötti területen. utóbbi lenne jobb, mert itt egy másik intermodális csomópőont építhető – a volán buszjáratainak, és a 138-asnak elég eddig közlekedniük, innentől HÉV-vel a kálvinig, astoriáig mehetnek tovább.
a kész gerincút elvinné a teher és átmenőforgalmat, rákóczi elviszi a személyautó forgalom nagyját és a tömegközlekedést. a buszok nagy része így is ott jár északi irányba, ha a HÉV nem vágja többé ketté a kerületet a felszínen, akkor déli irányba is mehetnek ott, könnyebb az átszállás, továbbá nem fognak tátongani az ürességtől a rákóczi nyugati felén lévő üzlethelyiségek, a maradék putrisort le lehet bontani, és igényes ingatlanfejlesztést megvalósítani.
a kossuth lajoson az undorító, a társasházaktól pár méterre lévő szolgáltatóházakat nem felújítani kell, hanem elbontani, és a helyén a zöld felületet visszaadni az ott lakóknak, esetleg normális, sétáló utcába illő, emberi léptékű kisebb üzletsort kialakítani.
a bankok és az üzletek átköltöznek a kihasználatlan plázába, vagy a rákóczin meglévő vagy újonan megépülő üzlethelyiségekbe, ami ezáltal csepel új főutcájává vállna.
Addig, amíg a reggeli és a délutáni, Csepelen áthaladó óriási forgalommal nem kezdenek valamit a nagyokosok, filozofálgathattok arról, hogy melyik híd lenne jobb Csepelnek. Szart se ér.
Azokig a hidakig el is kéne jutni valahogy, de igazából – még ha helyenként ki is szélesedik két sávra- valójában kifelé és befelé is egy sávra nyomorodik a forgalom.
Ennek a forgalomnak a kezelését Csepel egyedül SOHA NEM FOGJA TUDNI MEGOLDANI.
Szabályozzák a forgalmat, mert reggelente és délután is a csúcsforgalomban van tili-toli a Corvin kereszteződésben. 😈
Szervusz “ezlesz?” !
Úgy látom e hozzászólásodból és korábbiakból is, hogy e témák legbővebben Téged érdekelnek. Egyébként a többiek is érdemben szólnak hozzá. Ezért javaslom honlapom megtekintését a következő címen : http://www.v39endre.hu és ha célszerűnek tartja valaki, az “elérhetőségben” megadott címen elkezdhetünk levelezni Csepel ügyeiről.
v39endre
Kedves Vezér Endre, és mindenki más érdeklődő!
Valamikor az első VH előtt mikor nagyanyám még kicsi gyerek volt, már tervezték a hídat elmondása szerint a Budafoki út végén. Ha a IV-es kapu mellett kisétál az ember a partig, ott egy hatalmas beton tömböt lát a partfalba építve, tőle balra a valamikori Csepel művek kerítése húzódik, balra pedig a kerítésen belül a papírgyári árvízi szivattyúház van/volt, a kerítésen belül.
A beton tömb alatt folyik sodorvonal középen be, a Papírgyári csatorna.
Ide képzelték anno a hídat, ma is ott volna Csepel szempontjából az ideális. “ezlesz” elképzelései támogatandóak, valóban gyorsítanák Csepel épülését, gazdagodását.
Szervusztok “ezlesz és atata” !
Ha az enber beteg és itthon űl a gépe mellett, van ideje régi és nagyon régi újságokhoz. Nekem sok csepeli újság van elérhetően.
Elővettem a legrégebbi csepeli újságot s “Proletárt” 1919-ből. És mit találtam ?
1919.január 18. szám 4. oldalon egy másfél hasábos cikk : “A Csepeli Duna híd ügye” címen arról, hogy nagy szükség lenne a BUDAFOKI ÚTI HÍDRA. (A Gubacsi híd előtt 6 évvel).
v39endre
Örülök a kulturált hozzászólásoknak.
Kifejezetten érdekes téma és sokakat érint.
Szívből remélem, hogy nem kell újra majd’ 1000 évet várni a megvalósulásra. 🙂
Helyesbítek: kultúrált
az elmélkedés a másik cikk alatt is kulturált volt. egészen addig, amíg Ábel Attila neki nem állt fröcsögni és hazudozással vádolni, amit nem is értettem. Hogy lehet hazudni úgy, hogy valaki leírja mit kellene tenni?
Csepel rákfenéje, hogy oldaltól függetlenül soha nem volt olyan vezetése, amelyik a saját érdekeinkért állt volna ki. Ha fentről azt mondták A verzió, akkor annak csápoltak, ha másnap azt mondták a fejesek, hogy B verzió, akkor egyből váltottak, és azt is letagadták, hogy előző napig az A-t favorizálták.
Csepelnek csak úgy van jövője, ha kiírják újból a népszavazást, hogy önálló várossá váljunk, és a pártokat kisöpörjük innen. Érdekes, hogy a leggazdagabb települések mind Bp aglomerációjában vannak, és ma már független politikusok irányítják. (még ha korábban pártpolitikusok is voltak)