Csepel történelme – a Langmár vendéglő

V39endre, csepel.info

LANGMÁR-01a

2016. május 28.-ai Csepel történelme rovatunkban közreadtuk a Langmár vendéglő képét, amelyet Vezér Endre édesapja, Vezér Béla fényképezett 1936. után, mivel akkor vette Rolleiflex fényképezőgépét. Ez a fényképezőgép 6X6 cm-es filmre fényképezett. A vendéglő tulajdonosa Langmár János volt, a csepeli Klement család tagja, Vezér Béla unokatestvére. Az alábbiakban v39endre visszaemlékezését közöljük:

Amint látható a HÉV sínpályája még az út két oldalán haladt. A Langmár család a földszintes vendéglő mögötti ferde tetős házban lakott az emeleten. A földszinten ott folytatódott a vendéglő és ott volt a konyha is. E hátsó étterembe néhány lépcsőn lehetett felmenni.

 LANGMÁR-02a

Amint e második képen látható, egy nagy fedett kerthelység volt az udvarban. És még egy kugli-pálya is volt. Bal oldalon az előzőben említett hátsó étterem ablaka látszik. Az 1938-as Csepeli címtárban találtam az itt következő hirdetést. Akkor még a Rákóczi út a Szent Imre tértől déli irányban volt e néven, az északi út Báró Weiss Manfréd út volt.

C-t-055a

WM-F1ab

Ez egy 1940-ben készült térkép aktuális részlete. Ekkor a számozás már a Budafoki úttól indult, ezért a hirdetésbeli 19-es szán 55-re változott. Ezt jelzi a kis gyűrű.

Az akkori TV-mentes világban nagy volt a társadalmi mozgás, sok bált rendeztek különböző indoklásokkal. Egy ilyen esemény volt 1936-ban a „Korcsmárosok és Vendéglősök bálja”, amelyet a Langmár Vendéglőben tartottak. Erről készült Apám következő fényképe. Ül : a két baloldali bajuszos között LANGMÁR JÁNOS és mögötte áll testvére LANGMÁR JÓZSEF útépítési vállalkozó. Sajnos, a többiek nevét nem ismerem.

CsKÉP-011a

 Az államosítás után Rákóczi étteremként működött és cukrászda is volt mellette.

Kép-93a

 

 

 

 

5 hozzászólás “Csepel történelme – a Langmár vendéglő” bejegyzésre

  1. Grün Izidor szerint:

    v39!
    Gratulálok a cikkhez!
    Valahogy így néz ki a “Csak tiszta forrásból meríts!” 😛 😀

  2. közlekedés szerint:

    Akkoriban nem lehetett olcsó a fotózás. Sose értettem, hogy valaki miért csinált drága pénzen ennyire “érdektelen” képeket?! Most már persze felértékelődtek, de akkoriban kit érdekelhetett egy ilyen kép? Hiszen ott volt az étterem az orruk előtt, és azért nem volt egy Tádzs Mahal. Sejtették volna, hogy egyszer még érdekes lesz? A cikk amúgy nagyon jó, köszönet érte.

  3. v39endre szerint:

    Köszönöm az elismerést ! De ez most a kezdet. Apám, (Versics) Vezér Béla a “WM Jupiter”
    üzemében dolgozott tervezőmérnöki munkakörben, elég jó fizetéssel. 1937-ben nősült, ezért 1935-ben vett egy jó fényképezőgépet, a ROLLEJFLEXET. Később majd erről is lesz szó, most, hogy ez a helytörténeti sorozatom elindult. Egyébként nem csak fényképekről, sok másról is lesz szó !
    v39endre

  4. csapajev szerint:

    Tisztelem és becsülöm v39endre gyűjteményét,sorozata elindulását,képeit,történeteit.
    Apám anno….ott volt személyesen pl. a Zeppelin 1931-es Szabadkikötő-i leszállásánál,ott volt a “Matuska-féle “biatorbágyi merénylet napján is is….
    Nagy fotós volt!!
    Gépei ma is megvannak.

  5. v39endre szerint:

    Szervusz Csapajev !
    Apádról írt időponti adatok alapján úgy gondolom, Te sem vagy túl fiatal. Ha nemcsak a fényképezőgépek vannak meg, hanem képek, esetleg filmek, vagy üvegnegatívok, és azok érdekesek Csepel szempontjából, esetleg bemutathatnánk azokat is.
    Esetleg keress meg a v39endre@gmail.hu címen.
    Üdvözlettel v39endre

Itt lehet hozzászólni !