Rejtő Jenő nyomában – Kiállítás az ÁMK galériájában

Csepel.hu

rejto6

Vanek úr névjegykártyája, Senki Alfonz útlevele és a tizennégy karátos autó slusszkulcsa is megtekinthető azon a Rejtő Jenő (1905-1943) emlékkiállításon, amely az író születésének 110. évfordulója alkalmából nyílt meg a Nagy Imre Általános Művelődési Központ Galériájában.

– Rejtő Jenőről csak rejtői szellemben lehet kiállítást rendezni, hiszen ha komolyan vennénk őt, akkor meghazudtolnánk emlékét – mondta a kiállítás megnyitóján Thuróczy Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum irodalmi muzeológusa, aki tizenkét éve kutatja az író munkásságát. A Petőfi Irodalmi Múzeum anyagát felvonultató kiállítás több olyan apró geget, kedves fricskát tartalmaz, amely – akár egy Rejtő regény – mosolyt csal arcunkra.

Ilyen a késsel hátba szúrt matróz figurája, az író képi világát megidéző használati tárgyak, (teniszütőhöz biztosítótűvel erősített gumikesztyűk) vagy a félbeharapott a szappan. Az író ugyanis előszeretettel terjesztette magáról azt a minden bizonnyal kitalált történetet, hogy megjárta a francia idegenlégiót, ahonnan úgy sikerült magát leszereltetnie, hogy elfogyasztott egy fél szappant. A kiállítás azért is ilyen rendhagyó mert Rejtő Jenő után – a művein kívül – szinte semmilyen tárgyi emlék nem maradt. Halálának idejét is csak valószínűsíteni lehet, mint ahogy azt sem tudjuk, földi maradványa hol nyugszik.
Az érdeklődők megtekinthetik Rejtő Jenő kézírását, beleolvashatnak az egyik magánlevelébe is, amely egy kártyaadósság kapcsán íródott. Talán a legérdekesebb dokumentum az 1927-ben írt, valótlanságoktól hemzsegő önéletrajza, amellyel egy polgári állást szeretett volna megpályázni. Elénk tárul a fiatal költő is, ugyanis tizennyolc éves korában – Ady Endre stílusában – verseket is írt. Kéziratait böngészve feltűnik, hogy rengeteget foglalkozott szövegei csiszolásával. Már csak ezért sem lehet igaz a legenda, hogy regényeit készre írta, illetve hogy kéziratokkal fizetett a kávéházban. A bemutatott fényképek közül kuriózumnak számít az, ahol az író bajuszt visel. Elolvashatjuk azt a róla szóló korabeli cikket is, amelynek megjelenése után az írót munkaszolgálatra sorozták be, majd a Don-kanyarhoz vezényelték.
A rejtői idézetekkel tarkított tárlaton plakátnagyságú könyvborítók és a nagyközönség előtt kevésbé ismert első kiadások teszik még emlékezetesebbé ezt a – Thúróczy Gergely szavaival élve – kiállítás-paródiát, amely április 8-ig tekinthető meg.
Csepel.hu

Itt lehet hozzászólni !