MANDA
Budapestet tíz kerület alkotta 1873-ban Forrás: Manda
A Magyar Országgyűlés 1949. december 20-án szavazta meg azt a törvényt, amely 1950. január 1-vel Budapesthez csatolt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területéből hét, addig önálló várost és tizenhat nagyközséget. A főváros tehát éppen hatvanöt éve létezik a mai határai között.
Budapest 1873. november 17-én jött létre, Pest és Buda szabad királyi fővárosok, valamint a vármegyéhez tartozó Óbuda mezőváros egyesítésével, az új város lakóinak száma körülbelül 300 ezer fő volt.
A városegyesítéssel létrehozott Budapesten tíz kerületet alakítottak ki, a budai oldalon hármat, a pestin hetet. Budapest határainak kiszélesítésének ötlete nem sokkal az egyesítés után, már az 1900-as évek legelején felmerült. Bárczy István és Harrer Ferenc várospolitikusok dolgozták ki az első részletes és rendkívül alapos urbanisztikai, statisztikai, közigazgatás-tudományi szempontoknak megfelelő tervezetet Nagy-Budapest koncepciójára. Az I. világháború és az azt követő politikai események – a Tanácsköztársaság és a trianoni békediktátum megakadályozták a város addigi dinamikus fejlődését. Az első terület- és kerületbővítésre 1930-ban került sor, ekkor mind a budai, mind a pesti oldalon két-két új kerület alakult.
Budapest 1930-ban tizennégy kerülettel. Forrás: MANDA
A korábbi I. kerület területén létrejött a XI. és XII. kerület, az V., VI., VII. kerületek szűkítése helyet adott a XIII. és XIV. kerületnek, a korábbi VIII. pedig a kibővített X. kerületnek. Budapesthez csatolták Csepeltől az állami kikötő területét, valamint Budakeszitől a város tulajdonában álló erdőterületet. A szakemberek már 1937-ben a maihoz hasonló határok kialakítását tervezték, azonban a II. világháború közbeszólt.
A közel fél évszázados területbővítési elgondolás az 1949. évi XXVI. törvény elfogadásával 1950. január 1-én, a Rákosi-rendszerben valósult meg. Nagy-Budapest létrehozásakor a város területe 525,2 négyzetkilométerre nőtt, lakosainak száma 1,6 millió volt.
Forrás: MANDA
Megalakult Budapest új IV., XV., XVI., XVII., XVIII., XIX. és XX., XXI., valamint XXII. kerülete. (A XXIII. kerület csak a rendszerváltás után, 1994-ben jött létre, Soroksár Pesterzsébetről való leválásával.) Vagyis az addigi tizennégy helyett huszonkét kerület alkotta a fővárost.
A történelmi jelentőségű lépést akár tekinthetjük a metropolisz második születésnapjának is. A főváros hivatalos neve a jelentős határnövelés után továbbra is Budapest maradt.
Forrás: Manda
Kis kiegészítés:
1930-ban csatolták Csepel északi részét a fővároshoz, illetve a IX. kerülethez. Egészen 1950-ig tartozott oda.
1935-ben csatolták Csepelhez Felsőtag egy részét, illetve Királyerdő déli részét Szigetszentmiklóstól.
Továbbá a Rákosi-rendszer, illetve korszak valóban regnált már 1950-ben, de ez az időszak igazából 1948-ban kezdődött.
T. TenkA! 1948-t és az 1947-t az átmenet időszakának nevezik!
Átmenetileg nevezték átmenet időszakának! 😉 😀
Ma az egész időszak az “átkos”!
A Szabadkikötő utat is átmenetileg nevezik Weiss Manfréd útnak, amíg a Fidesz és libsi időszak tart!
Majd Tarjányi László út lesz.
Emlékezve arra a sok jóra amit Csepelért tett.
Éppenséggel lehetséges! Dokumentek vannak arra, hogy én ragadtam ki a Wallis karmai közül a mellette levő 126 hektár csepeli önkormányzati tulajdonú földet! 😀
És azóta ott egy világváros épült fel. Rengeteg munkahelyet biztosítva a csepelieknek.
Muhaha.
1/2eszű1/2x, a kis hülye bunkó megint hülyeséget röfög!
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét,lop.
szemétláda!
Mi van a bevallás módosításával.
Valljuk be azért az ritka nagy ökörség volt még tőled is.
Tanulj tinó, hogy nagyobb ökör lehessél mint most.
Ebben még lehet sikered.
Rrepetitio est mater studiorum. 1/2eszű1/2x, a kis hülye bunkó megint hülyeséget röfög!
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét,lop.
szemétláda!
Szóval miért kell túladózás esetén módosítani a NAV.-hoz, beadott adóbevallást?
Te írtad nagy okos.
Felix, a világvárost azokon kérdd számon, akik a Wallis-szerződést 2000. nov. 7-én (sic!) megszavazták!
Miért volt az, hogy tevékenyen csak én elleneztem azt a szerződést, mit csinált a TÖBBI CSEPELI ÉRTELMISÉGI?! A terület ma is szántóföld, mintahogy volt az rendszerváltáskor, meg azóta is! Miért nem firtatja senki ma sem a Wallisnak kifizetett 200 Milliót, holott itt évi 2 Milliárdokkal szoktak érvelni?!
Az tény hogy Tarjányi László helytállásának köszönhetően 4 Milliárd – 200 Millió = 3.8 Milliárd megmaradt Csepelnek, amiből az mszp-s és fideszes városvezetők voltak szívesek gazdálkodni, viszont Tarjányi Lászlónak mind a mai napig senki sem köszönte meg ezt tevékenységet!
Boldog új évet kedves CSEPELIEK, kedves CSEPELI ÉRTELMISÉG, kedves csepeli politizáló közönség!
Na mármost ki mentette meg Csepelt a zösszeomlástól? A zokos parasztgyerek, vagy Tarjányi László?
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét,lop.
A petofi hidtol delre felhokarcolokat kellene epiteni.
Megoldodna a lakashiany es jol is mutatna a mostani pusztulat helyett.
Tsepeli, te még mindig be vagy rúgva…
A felhőkarcolókban lévő lakásokat ugyanolyan aranyáron, vagy még drágábban adják majd, mint a Soroksári út elején épülteket.
Szerinted ez kinek a lakásgondját oldaná meg?