Szigorúbb szabályok Nagy-Britanniában
MNO
Görögország átvette az uniós elnökséget, Lettország pedig a lat helyett bevezette az eurót január 1-jén.
Athén Litvániától örökölte az elnökségi stafétabotot. Ezzel kapcsolatban Antonisz Szamarasz kormányfő három fő célt említett: a takarékosság és a növekedés elősegítését, valamint az illegális bevándorlás elleni harcot. Görögország Dimitrisz Kurkulasz külügyminiszter-helyettes szerint nagyon költséghatékony elnökségre készül, mindössze 50 millió eurót szán a feladatra.
Búcsút intettek a lattnak
Január elsején tizenhétről tizennyolcra emelkedett az eurózóna tagjainak száma, mivel Riga euróra cserélte a lett nemzeti fizetőeszközt, a latot. Jóllehet Lettország a válság egyik legnagyobb kárvallottja volt és a lett gazdaság a válság alatt mintegy ötödével zsugorodott, jelenleg már második éve az EU egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága. A kormány annak ellenére ragaszkodott az euró bevezetéséhez – amiben az ország válsága megoldásának egyik fontos eszközét látja -, hogy a lakosság többsége ezt nem támogatja. Pár hete a lett pénzügyminiszter kifejtette: az euró bevezetése fogja meggyőzni az embereket, a közös európai fizetőeszköz bevezetését követően a többség rá fog jönni, hogy az árak emelkedésétől való félelme alaptalan, az euróból semmilyen hátránya nem származik.
Január 1-jén az Európai Unió összes tagállamában megnyílik a szabad, korlátlan munkavállalás lehetősége az EU-hoz hét évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott két ország, Románia és Bulgária állampolgárai előtt. Ez ellen leghatározottabban a brit kormány emelte fel a hangját, azt állítva, hogy az EU-ból érkező bevándorlók már most is komoly terhet jelentenek a szigetország szociális ellátó rendszere számára. Brüsszel szerint viszont ezek az állítások megalapozatlanok, sőt, az uniós munkavállalók nettó befizetők a szigetországban.
Szigorúbb szabályok Nagy-Britanniában
Szigorodtak az újév első napján az EU-társállamokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók szociális ellátásának bizonyos szabályai. A Downing Street két hete jelentette be, hogy a brit miniszterelnök által korábban ismertetett széleskörű szigorítási tervek közül elsőként, január 1-jétől az álláskereséssel kapcsolatos szociális ellátás korlátozása lép életbe.
Ennek alapján az uniós társállamokból érkezők nagy-britanniai tartózkodásuk első három hónapjában nem vehetnek igénybe munkanélkülieknek járó juttatásokat. Az új szabályok szerint ha a külföldi EU-munkavállalóknak ilyen jellegű támogatásra az első három hónap elteltével is szükségük lenne, legfeljebb hat hónapig részesülhetnek e juttatásokban, kivéve, ha bizonyíthatóan valós esélyük van arra, hogy belátható időn belül álláshoz jutnak.
A szigorítások az eredeti tervek szerint az idei év első felében léptek volna életbe, ám David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök a kormányfői hivatal útján két héttel ezelőtt ismertetett nyilatkozatában közölte, hogy az új korlátozások érvényesítését a brit kormány felgyorsítja. Ennek célja a kormányfő szerint az, hogy „kevésbé vonzó hellyé tegye az Egyesült Királyságot azoknak az EU-bevándorlóknak, akik idejönnek és megpróbálnak az állam nyakán megélni”.
Nagy-Britanniában – főleg a román és a bolgár állampolgárokkal szembeni korlátozások szerdai lejártának közeledtével – egyre fajsúlyosabb bel- és külpolitikai vitatémává vált az uniós bevándorlás szabályozása, és a konzervatívok vezette brit kormánykoalíció az elmúlt hetekben sorra jelentette be a szigorítási terveket. Ezek egy részét a kormánykoalícióban részes Liberális Demokraták is éles bírálatokkal illették. A brit kormány az EU-bevándorlókra vonatkozó szigorítási intézkedések miatt az utóbbi hetekben komoly konfliktusba keveredett Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztossal is, akinek többszöri bíráló nyilatkozatait éles ellenkritikával fogadták brit politikusok.
A román külügyminisztérium szóvivője, Brandusa Predescu az újév előestéjén a BBC-nek nyilatkozva kifogásolta a brit sajtóban a román és a bolgár munkavállalók nagy-britanniai beáramlásával kapcsolatban megjelent cikkeket. Predescu szerint a várható invázióról és főleg a két országból érkező romákról közölt egyes brit sajtóbeszámolók a rasszizmussal határosak.
Forrás: MNO
A nagy háború
Végre itt a tizennégyes esztendő!
Index
1913-ban sokan hitték, hogy ennél vacakabb év már nem jöhet. Hogy 1914 csak békésebb lehet, mint amilyen a balkáni háborúktól hangosnak vélt előző év volt. Hogy a gazdaság gyarapodni fog, Tisza István kormánya pedig valódi egyezségre jut a nemzetiségiek – elsősorban a hárommilliós román kisebbség – képviselőivel. És hogy jobb lesz a foci, mint tizenháromban, bizony.
Persze, „jósolni nehéz, különösen a jövőt illetően”. Márpedig 1914. január 1-jén mindaz még csupán a jövő volt, ami – a kétségtelenül hosszú évek óta létező, de inkább csak utólag egyértelmű előjelek után – egyenesen vezetett el a 19. századi rendet végleg felrúgó I. világháborúhoz – akkori nevén a Nagy Háborúhoz –, Közép-Kelet-Európa határainak totális átrajzolásához, új államok megjelenéséhez, az Osztrák-Magyar Monarchia és benne Magyarország feldarabolódásához.
Ferenc Ferdinánd és hitvese Szarajevóban, néhány pillanattal a merénylet előtt
Száz év távlatából úgy tűnhet, 1914-ben már minden a közelgő háborúról szól, épp csak a szarajevói merényletre kell még várni egy kicsit. Ez azonban nem így van, a hétköznapok nem ettől voltak hangosak, mint azt most induló blogunkban, A Nagy Háborúban majd látni fogják.
A hírek inkább
az orvosok nehéz anyagi helyzetéről, a nem eléggé jó fociról, az ellenzék által bírált, az alkotmányosságot veszélyeztető új sajtótörvényről, kivándorló munkaerőről, vagy épp a székelyek eredetéről szóltak – hogy néhány, ma már egzotikusnak tűnő példát említsünk a naponta 180 ezer példányban megjelent Esti Újságból. És ott vannak persze a bűnügyek: a válogatós lótolvaj, a felnőtt fiát foszforos süteménnyel mérgező felvidéki asszony, a családját sanyargató fehérvári őrült, a Batthyány téren talált női holttest, vagy az az amerikai család, amelyik 30 éven át tartotta a pincében egy rokonát láncra verve.
A főrendházi tagságig emelkedő író, publicista médiamágnás, Rákosi Jenő által 1896-ban elindított bulvárlap – amely 1914-re meglehetősen kormánypártivá vált – akkoriban az egyik legnagyobb példányszámú újság volt, ezért 2014. januártól – a megjelenésnek megfelelően heti hat alkalommal – ebből a lapból szemlézünk, a cikkeket esetenként kissé lerövidítve, de csaknem teljesen szöveg hűen. Olvasgasson bele a könyvtári pisszegés réme nélkül mindabba, ami fontosnak tűnt Magyarországon, alig fél évvel azelőtt, hogy a világ megszokott rendje végleg felborult.
1552-ben is hihették, hogy már rosszabb év nem jöhet, sőt még előtte is. Milyen hivatkozás ez?
Mert, mit lehet kiemelni? (egyenlet)
“A hírek inkább
az orvosok nehéz anyagi helyzetéről, a nem eléggé jó fociról, az ellenzék által bírált, az alkotmányosságot veszélyeztető új sajtótörvényről, kivándorló munkaerőről, vagy épp a székelyek eredetéről szóltak”
“bűnügyek: a válogatós lótolvaj, a felnőtt fiát foszforos süteménnyel mérgező felvidéki asszony, a családját sanyargató fehérvári őrült, a Batthyány téren talált női holttest, vagy az az amerikai család, amelyik 30 éven át tartotta a pincében egy rokonát láncra verve.”
Nagy Britannia- mikor már nincs kit kizsigerelni, és néhány garas másnak is jutna, a fene
nagy egyenlőség jegyében fellázad a brit gyarmatósítói gőg. (megnézném a birodalomban
hány angol WC tisztító van) Az EU a nagyok bulija: a piacod kell, cseléd kell, magas
képzettségű szakember kell, drága pénzen tanult orvos kell, mindenki más gebedjen meg,
ott ahol van, ide ne jöjjön. Ez a nagyreményű EU békaperspektívában….