Így hallgathatnak le Magyarországon

Mno

A bűnüldöző szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok kérésére minden adatunkat kötelesek kiadni a telefonos szolgáltatók, még pedig ingyen, olykor határidőre. A mobilcégek egyike elismerte, mintegy 160 megkeresést teljesít naponta, és több tízmilliót fordít adatszolgáltatásra. Az általunk megkérdezett szolgáltatók titkolózása beszédes, de nem lankadtunk: egy szakjogászt és az adatvédelmi biztost kérdeztük az ügyben.

Azt követően, hogy Edward Snowden egykori alkalmazottként idén júniusban kipakolt a Guardiannek az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) adatgyűjtési tevékenységéről, és annak sötétebb, eladdig kevésbé ismert oldaláról, megkezdődött a bűnüldöző szervek teljes letapogatása a sajtó részéről. Kisült, hogy a britek erre szakosodott kormányszerve a 2009-es londoni G20-as csúcs minden tagjának telefonját lehallgatta, és e-mailjeiket is pásztázta. Az NSA kínai sms-ek millióit figyelte hasonló technikával. A Der Spiegel magazin június végén arról számolt be, hogy az USA titkosszolgálata az Európai Unió washingtoni és New York-i ENSZ-képviseleteinek irodáiban is poloskákat helyezett el. Brüsszel a parlament és a bizottság elnökén keresztül üzent a tengerentúlra, hogy jobb, ha az NSA azonnal tisztázza a helyzetet. Az, hogy a német, majd a brit titkosszolgálat is elismerte a korábban nem ismertetett adatszerzési módszereket, már sehol sem verte ki a biztosítékot annyira.

A legnagyobb informatikai vállalatok (Facebook, Microsoft, Apple, Google) az egyre dagadó PRISM-botrány hatására hamar megpuhultak, és közölték: hatósági kérésre azonnal küldenek minden szükséges felhasználói adatot. Kezüket mosva hozzátették, az adatszolgáltatások pontos számát is nyilvánosságra hoznák, ha engedélyt kapnak erre.

A Snowden-saga kapcsán portálunk utána járt, vajon a hazai telefonos szolgáltatóknak milyen adatszolgáltatási kötelezettségei vannak. Egyszerűbben szólva lehallgathatják-e hívásainkat, megfigyelhetik-e sms-ünket, vizsgálhatják-e adatforgalmunkat bármilyen módon segítségükkel? A válasz: igen.

A szolgáltató irodájában folyik a lehallgatás

Ezt persze nem a szolgáltatóktól tudtuk meg. Ők sablonszövegben feleltek kérdéseinkre, és csupán annyit voltak hajlandóak kibökni, hogy a vonatkozó jogszabályok mentén, hatósági kérésre adják ki előfizetőik adatait. Egy szem kivételként a Telenor volt az, mely – bölcsen megelőzve a találgatásokat – jogi igazgatóján keresztül adott tájékoztatást az ügyben a sajtó számára még július közepén. A vállalatnál külön csoport végzi az adatok összesöprését. Naponta mintegy 160 kérést kell teljesíteniük, tavaly közel 40 ezer ilyen megkeresésük volt. Az adatok tárolási kötelezettsége hat hónaptól két évig terjed, itt a hatályos hírközlési törvény és a Büntető Törvénykönyv vonatkozó passzusa ütközik. A hatóságnak jogában áll a készülék azonosítószáma mellett az előfizető adatait és adatforgalmát is lekérni. Talán kevesen gondolnák, de a hazai titkosszolgálatok külön helyiséget tartanak fenn a szolgáltatóknál a telefonbeszélgetések lehallgatására.

Dr. Kovács V. Gábor infokommunikációs szakjogászhoz fordulva megtudtuk, hogy a 2003. évi C. törvény (Eht.) alapján a szolgáltató alapesetben a szerződés megkötéséhez, módosításához, e mellett számlázási céllal és az azzal kapcsolatos követelések érvényesítése okán kezelheti az ügyfél adatait. Az ő szavait Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos is megerősíti kérdésünkre, és hozzáteszi: vannak kivételek. Ha például nyomozó (a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szervhatóság) vagy frekvenciagazdálkodó hatóságok kérik az előfizetővel kapcsolatos adatokat. A biztos jelzi, ebben az esetben nemzetbiztonsági okból vagy bűnmegelőzési célra minden tárolt adatot kötelessége kiadni a szolgáltatónak. Az ezt szabályozó, 2001 szeptemberében született adatmegőrzési uniós irányelvet a magyar belső jog is átvette. A törvény egyébként a 2001. szeptember 11-ei terrortámadást követően az USA-ban megszavazott Patriot Act vezérfonalát követi.

Követelhetjük, hogy értesítsenek, ha kiadják adatainkat

Mindez azt jelenti, hogy ha a titkosszolgálat vagy a nemzetbiztonság, netán az ügyészség jónak látja, probléma nélkül lehallgathatja beszélgetéseinket, belepillanthat sms-einkbe, adatforgalmunkba, mégpedig a szolgáltató irodájában berendezett helyiségből.

Érdekes tény, bár eddig kevesen feszegették: az előfizetőnek joga van hozzá, hogy tájékoztassák arról, ha kiadják adatait. Péterfalvi megjegyzi, pontosan e jog érvényesítése érdekében született az Ab-döntés, amely előírja, hogy az ügyfél ne tárgya, hanem alanya legyen az adatközlésnek. Az iránymutatás azonban csak papíron diktál, felülírja a már említett nemzetbiztonsági veszély, vagy a bűnmegelőzési cél. Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok valamelyike (Információs Hivatal, Alkotmányvédelmi Hivatal, Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat) kéri az információkat, egyenesen tilos értesíteni erről az előfizetőt. Egy 1994-es törvény alapján a szolgáltató semmiképpen nem tagadhatja meg az adat átadását, sőt az adatkérő határidőt szabhat annak kézbesítésére.

Arra, hogy vajon a hatóságoknak miért nem kell fizetnie az adatközlésért, az adatvédelmi biztos sem tudja a választ, de a hangjából ítélve nem igazán ért egyet a szabályozással. Külföldön más a rendszer, sok helyen kötelesek fizetni a szolgáltatóknak a bűnüldöző szervek. A Telenor nem meglepő módon jobban örülne a térítéses adatközlésnek, miután közel 70 millió forintot kénytelen fordítani erre a célra. Így – mint mondják – az adatkérés is teljesülne, és a munkatársak sem szakadnának meg, ugyanis a szolgálatok is kétszer meggondolnák, hányszor kérnek információt valakiről.

Adatainkkal fizetünk a világhálón

Az emberek hajlamosak azt hinni, hogy a Facebook, a Youtube vagy a Google ingyenes. Valójában nem az. Minden felhasználó személyes adataival fizet a szolgáltatásért – így felelt a Magyar Nemzet által megkérdezett IT biztonsági szakember, miután a lap megkérdezte: mennyiben jogos a megérzésünk, hogy a világhálót uraló multinacionális vállalatok érezhetően egyre többet tudnak a felhasználókról?

A posta és a bankok is érintettek

Az 1994. évi XXXIV. törvény alapján a rendőrség titkos információgyűjtésre felhatalmazott nyomozó szervének vezetője az ügyész jóváhagyásával a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény felderítése, valamint a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzése érdekében az üggyel összefüggő adatok szolgáltatását igényelheti az adóhatóságtól, valamint a vámhatóságtól; a szolgáltatást nyújtó postai szolgáltatótól, elektronikus hírközlési szolgáltatótól; az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől; továbbá a banktitoknak, fizetési titoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak, a biztosítási titoknak és az üzleti titoknak minősülő adatot kezelő szervtől.

Forrás: Mno

2 hozzászólás “Így hallgathatnak le Magyarországon” bejegyzésre

  1. Perspektíva? szerint:

    A nagy okosok (okoskodók) körében, mélységes csend honol. Vajon, miért, betojtunk?
    Jár a pofa, jár, de ez már módfelett kényes terület, nektek! Hová lett az a híres mindenhez értő tudományotok?
    Betojtatok!
    Ja kérem itt nem lehet csak úgy semmiről a semmiben másokat megalázni, gyalázni……………itt véget is ért a nagy p…….ú csaholás.
    Pedig amiről itt írtok, arról is tudnak, mindent, amire szükség van és kell. Mégis, mi van, mi ez a csend?
    Esetleg erre majd írtok, de ne erre írjatok, hanem……………most nyissátok ki a szátokat.
    Nagyszájúak, bezzeg most inatokba szállt a bátorságotok.
    Ennyik vagytok, s nem többek, Ti károgók!
    Tisztelet a kivétel.

  2. nagyapó szerint:

    Perspektíva? Szegény naiv óvódás. Gondolja, hogy a többi állam nem észlelte az amik megalomániás hülyeségét, amit egy tagja a cégnek nyilvánosságra hozott. Gondolja el, miért kell nagy testvérünknek oly baromi nagy technikai és emberi apparátus. Gondoljon bele Kína szagot fog, és napi százmillió fals információt küld, vagy az oroszok valamilyen kaukázusi nyelven, vagy hány magyarul tudó kell az amiknak e-mailjeim megértéséhez.
    Olyan ez, mint a hadiipar. Sokan jól keresnek, persze kell néha egy Irak is. A terroristák (partizánok, szabadságharcosok) más utat használnak.
    Ez csak a baráti országok gazdasági felügyeletére jó.

    Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.

Itt lehet hozzászólni !