Tömegével fejleszti a kormány a sportlétesítményeket

2008 és 2010 között 17,5 millió forintos állami támogatással két esemény rendezési jogát nyerte el Magyarország, az elmúlt két évben 47 milliós forrással 15 jelentős sportesemény volt itthon

Világgazdaság Online, Csepel.info

A Tüskecsarnok beruházása 1993-ban indult, eredetileg az 1996-ra tervezett budapesti Expóra épült, de azóta sem készült el. Idén márciusban döntött a kormány arról, hogy folytatódhat az addig üresen álló létesítmény építése

A jövő évi büdzsében 4,8 milliárd forintot áll a Nemzeti Sportközpontok (NSK) rendelkezésére a nemrég védetté vált és egyéb sportlétesítmények fejlesztésére. Megújulnak a nemzeti vagyonná vált olimpiai központok is.
Az olimpiai központok – köztük a Budapesti Olimpiai Központ (BOK) – jövő évre tervezett fejlesztésére, illetve ezeknek előkészítésére 4,8 milliárd forintot tervez a 2013-as központi költségvetés az NSK számára. Az intézmény lapunkkal tudatta, hogy ezekbe a tervezett beruházásokba tartozik például a budapesti Tüskecsarnok építésének folytatása is. A büdzsében azonban például nem szerepel az FTC stadion építésének költsége, a debrecenié viszont külön tétel, 9 milliárd forinttal.

A parlament decemberi döntése szerint hat sportlétesítménnyel bővült a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon köre. Védetté tették a Puskás Ferenc Stadiont és Létesítményeit, a Tatai Edzőtábort, a Révfülöpi Vitorláskikötőt, a három létesítményből álló Nemzeti Sportuszodákat (a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodát, a Császár-Komjádi Sportuszodát, a Kőér utcai Sportuszodát), a szegedi evezős olimpiai központot és a Dunavarsányi Edzőtábort. Az, hogy melyik létesítményre mennyit költenek majd a 4,8 milliárdos büdzséből, az még a jövő év folyamán alakul ki. Ezeket a létesítményeket elsődlegesen sportcélokra kell használni, fejlesztésük közérdeknek minősül, értékesítésük csak kétharmados felhatalmazással történhet meg.

A BOK továbbfejlesztésének előkészítése már elkezdődött. Az NSK lapunkkal tudatta, hogy a tervek szerint 2020-ig a jelenlegi Puskás Ferenc Stadion körüli területen több mint tíz új létesítmény és a hozzájuk kapcsolódó parkolóház épül fel. Ezek közé tartozik például az új, 65 ezer férőhelyes, multifunkcionális nemzeti labdarúgó-stadion, amelyet a tervek szerint 2016-ban adnának át. Látványterveket jövőre ígérnek. Az építkezés 2014 tavaszán kezdődhet, a beruházási költségét 77 és 100 milliárd forint közötti összegekre becsülték.

A Puskás Ferenc Stadion a helyén marad és felújítják, nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas atlétikai stadionná alakítják át.

Úszó- és vízilabda komplexum épül

Istvánmezőn 2015 és 2020 között még egy úszó- és vízilabda komplexumot, egy 2500 férőhelyes multifunkcionális sportcsarnokot, egy edzőcsarnokot a labdajátékok számára, valamint egy tornacsarnokot alakítanának ki, de felújítják a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnokot és a Millenáris Velodromot is. Korábban ezeknek a létesítményeknek a rehabilitációját 65,8 milliárd forintra becsülték. A korszerűsítés után alacsonyabb fenntartási költségeket remélnek.

A Tatai Olimpiai Központban a folyamatos fejlesztések révén az év végére minden szoba megújul és légkondicionáló berendezést is kap. A versenyzők új sporteszközöket, tornaszereket használhatnak. Tavaszra elkészül az új konditerem, új rekortán borítást kap a futópálya. A következő években felépül egy új labdajáték-csarnok, és bővítik az uszodát. A Dunavarsányi Olimpiai Központ fejlesztésével Budapest közvetlen közelében egy multifunkcionális olimpiai központot akarnak létrehozni például egy új csarnok és egy új úszómedence építésével.

A Szegedi Olimpiai Központ jelen pillanatban olyan állapotban van a tavalyi vb-vel járó fejlesztéseknek köszönhetően (mintegy 400 millió forintért), hogy holnap is világversenyt rendezhetnének.A Mátraházi edzőközpont jövőre újra megnyílhat. Zajlik a tervezés és hamarosan a kivitelezéssel kapcsolatos közbeszerzés is elindulhat.

Jövőre felkészítik a budapesti uszodákat a 2014-es vízilabda Eb megrendezésére. Megújul a Hajós-Széchy és a Császár-Komjádi Sportuszoda is. A rekonstrukciót 2013. november 30-ig kell befejezni. A költségeket mintegy nyolcszázmillió forintra kalkulálták korábban. A Magyar Vízilabda Szövetség egymillió euró állami támogatást kap.

A tervek egy része már elkészült, az engedélyezési és közbeszerzési eljárások után kezdődhet a munka. A Hajós-Széchy Sportuszodában többek között felújítják a medencéket, az öltözőket, a lelátót, a vízgépészeti berendezéseket. Kialakítanak egy új medencét, ami edzésekre is alkalmas lesz. Új sporteszközök kerülnek az uszodába. A Császár-Komjádiban korszerűsítik a fűtési és gépészeti rendszert.

A balatonfűzfői Balaton Uszodában fejlesztik a gépészeti berendezéseket és felújítják a tetőt. A kormány 2014-re ígéri a 16 éve félkész állapotban lévő Tüskecsarnok befejezését. Az NSK szerint a több évtizedes elmaradásban lévő fejlesztésekre azért van szükség, hogy a magyar sportolók világszínvonalú körülmények között készülhessenek a nemzetközi versenyekre. A szabadidő és diáksportot is és támogatni akarják a beruházásokkal. Minél több nemzetközi világversenyt szeretnének Magyarországra hozni.

Vb a víz alatti hokisoknak és cselgáncs Eb – 7,5-szer több sporteseményt rendezett hazánk

Az idén a Sport Nagyköveti Program (SNP) alapján 11 nemzetközi sportversenyt rendeztek Magyarországon. Ezeken több mint 19 ezer sportoló, és negyedmillió néző vett részt. 2008 és 2010 között a 17,5 millió forintos állami támogatással két esemény rendezési jogát nyerte el Magyarország, az elmúlt két évben 47 milliós költségvetési forrással, 15 jelentős sportesemény volt itthon.

Jövőre Magyarországon rendezik a cselgáncsozók és a négyesfogathajtók Európa-bajnokságát, a birkózók, a sárkányhajósok, a veterán atléták és a víz alatti hokisok világbajnokságát is. 2015-ig további három kontinensviadalt és egy vb hazai rendezését tervezik, az előzetesen 110 ezer sportoló érkezésével, illetve csak a szobafoglalások nyomán legalább 400 millió forintos áfabevétellel kalkulálnak. Az SNP 2012-ben 11 Világkupa, négy felnőtt és egy junior Eb mellett támogatta a Gyulai István Memorial Atlétikai Nagydíjat és a jégkorongozók olimpiai selejtezőtornájának megrendezését is. Állami támogatással valósult meg az ifjúsági öttusa vb és a junior öttusa Eb is.

vg.hu

5 hozzászólás “Tömegével fejleszti a kormány a sportlétesítményeket” bejegyzésre

  1. ebihal szerint:

    A nemzetközi sportrendezvények helyszíneit általában évekkel korábban döntik el,
    tehát egyáltalán nem biztos, hogy Orbánék érdeme a 2010-ben, vagy 2011-ben
    nálunk lezajlott sportesemény.

  2. Gordon szerint:

    “Az idén a Sport Nagyköveti Program (SNP) alapján 11 nemzetközi sportversenyt rendeztek Magyarországon.”

    Tehát idén (’12-ben és nem ’10-ben).

    “Orbánék érdeme a 2010-ben, vagy 2011-ben nálunk lezajlott sportesemény.” – magyarázkodik bébihal.

    A ’10 az nem is, mint ahogy nincs is odasorolva (olvasd el figyelmesebben), de a ’11 és a ’12 már annál inkább. Na, az már Orbánék érdeme, és főleg az idei kiemelten sok 11 rendezvény.

  3. felix szerint:

    Szerintem a elsősorban a magyar sport érdeme, meg is hagynám a sportolóknak ezt az érdemet.

  4. lolka szerint:

    Legalább a sok vissza minősített leszázalékolt tud majd hol mozogni!….
    “Tömegével fejleszti a kormány a sportlétesítményeket” bejegyzésre….jegyszedőkre lesz létszám….

  5. ebihal szerint:

    Gordon!
    Talán, ha felsorolnád, hogy a 11 rendezvény helyszínét mikor határozták meg, az
    meggyőzőbb lenne!

Itt lehet hozzászólni !