Bunkervilág Csepelen

Forrás: Budapest Riport, Ábel Attila

Munkásőr bunker

A “Munkásőr utcai” bunker nyomán több ismerősünket is megkérdeztük, hogyan, és miért találunk Csepelen, főként a CSM területén olyan sok kocka alakú betonépítményt. Az alábbi riport rövidített változata a csepeli bunkerek történetéről a Budapest Riportban jelent meg 2004-ben.

A közelmúltban több érdekes tudósítás jelent meg a Budapest – elsősorban a budai vár alatti és a metrókhoz kapcsolódó – óvóhely-rendszeréről, ezekből azonban rendre kimaradt Csepel említése. Pedig kerületünkben meghökkentően sok, kétszáznál is több légoltalmi objektum található. Ezekről kérdeztük Csizmadia Károlyt, „Csepel krónikását”, és Domonkos Csabát, a Polgári Védelem kerületi kirendeltségének vezetőjét.

Víztorony

A Csepel Művek egyik szimbóluma – alatta bunker

Tűzvész ellen tűzcsapó

A háború 1938-ban már a „levegőben lógott”, ezért az állami szervek megpróbáltak felkészülni a légoltalomra, felkészíteni a lakosságot a légitámadásokra – avat be a bunkerrendszer születésébe Karcsi bácsi. Visszagondolva erre az időszakra, sok olyan intézkedés is volt, amire utólag csak keserű mosollyal tudok gondolni. Kötelező volt például a padlásokon egy hordó vizet és egy rúdra erősített zsákszövetből álló „tűzcsapót” tartani. Ezek az ezerszám ledobott gyújtóbombák okozta tűz ellen teljesen használhatatlanok voltak.

Légós tűzoltó

Légós tűzoltó munka közben (festmény)

A Weiss Manfréd gyárban kezdetben TGS (törmelék, gáz és szilánk) óvóhelyeket jelöltek ki, amik lényegében a megerősített üzemi öltözők voltak. Azt mondták a régiek, hogy sokat köszönhettek a radiátorüzem Tüzes nevű főmérnökének, aki keményen kiállt egy erősebb, akár közvetlen bombatalálat kivédésére is alkalmas bunkerrendszer kiépítése mellett. Így készülhettek el azok a földfelszín alatti és feletti, különböző befogadóképességű, masszív vasbeton szerkezetek, melyek a gyár területén egyenletesen elosztva épültek, és a mellettük lévő gyáregységekről kapták kezdőbetűjüket (F – fémmű, H – hadianyag, V – vasszerkezet, C – csőgyár, M – motorkerékpár). Olyan vastag faluk volt, hogy a kor legerősebb bombáit is jó eséllyel kivédhették. Vannak olyan többszintes bunkerek, melyek akár 5000 embernek is oltalmat nyújthattak – állítja Karcsi bácsi.

Ég a Szent László Kórház

1944. április 3. – ég a Szent László Kórház

 

Ezrek életét mentették meg

1944 márciusában kezdődtek az angolszász berepülések. Csepel és a főváros 1944. április 3-án szenvedte el az első súlyosabb légitámadást. A támadások délelőtt és délután, nap mint nap, szinte mindig ugyanabban az időszakban voltak, így az emberek élete is ehhez alkalmazkodott.

Bunker-bejárat

Bunkerbejárat

A csepeli lakosok eleinte a Szabadkikötő, később a gyár bunkereibe menekültek, a zsidó munkaszolgálatosoknak azonban csak a gyengébb védelmű TGS óvóhelyeket volt szabad használniuk. Ha bezárták a bunkerek nehéz vasajtóit, kézi szivattyúkkal frissítették a levegőt, ami idővel forróvá és fullasztóvá vált. A leheletből kicsapódott a nedvesség, víz csöpögött a plafonról, folyt végig patakokban a falakon. A férfiak a fojtó párás meleg miatt félmeztelen, a nők kombinéban ülve, később már egymástól elkülönített termekben várták a támadások végét. De aki elérte a légoltalmi helyet, az mind túlélte a támadásokat. – emlékszik vissza Karcsi bácsi.

Bunker

Sok embert védett

Ma is a csepelieket szolgálják

Az óvóhelyek nemcsak a múltban, hanem ma is készek a csepeliek védelmére – tájékoztatta lapunkat Domonkos Csaba, a Polgári Védelmi Igazgatóság csepeli vezetője. Több mint kettőszáz ilyen, többségében a világháború idején épült légoltalmi hely van a kerületben, egy részük önkormányzati, más részük magántulajdonban. A magántulajdonban lévő, jelenleg különböző hasznosítás alatt álló óvóhelyekre is vonatkozik azonban a szabály, hogy szükség esetén 24 órán belül alkalmassá kell tenni őket a védelmi célokra. A légcserélő és szűrőberendezések egyes esetekben alkalmasak vegyi támadások kivédésére is. A jelenlegi politikai helyzet ugyan nem ad okot aggodalomra, de alapszintű védelemmel mindig rendelkezni kell. Ezért a meglévő óvóhelyeket – újakra nincs pénz – karban tartják, a felújítási munkákat folyamatosan el kell végeznie a tulajdonosoknak, kezelőknek – mondta el a Polgári Védelem kerületi kirendeltségének vezetője.

B–24 LIBERATOR

LÉGIVESZÉLY!!!

A II. Világháború bombázásainak legtöbbet szenvedett magyar városa Budapest volt, amely szinte minden támadási hullámba belekerült. Már az 1944. április 3-án végrehajtott első nagy angolszász bombázás 1073 halálos áldozatot követelt. A polgári lakosság veszteségeiről a KSH 1945. júniusi jelentése ad részletes tájékoztatót. E szerint a háborús cselekmények, a légitámadások és a földi harcok következtében 44 490-en vesztették életüket az országban.

A bombázások egyik „főszereplője” az amerikai CONSOLIDATED B–24 LIBERATOR távolsági és nehézbombázó repülőgép-típus volt. A kor legnagyobb számban előállított bombázója közel 635 000 tonna bombát dobott az európai, afrikai és csendes-óceáni hadszínterekre.

B–24 LIBERATOR2

Műszaki adatok (B–24J):

hajtómű: 4 db 1200 LE Pratt & Whitney R-1830-65 Twin Wasp kétsoros csillagmotor
fesztávolság: 33,55 m
hossz: 21,16 m
magasság: 5,49 m
szerkezeti tömeg: 17 500 kg
felszállótömeg: 26 000 kg
személyzet: 12 fő
legnagyobb sebesség: 480 km/h (9150 m-en)
szolgálati magasság: 8550 km
hatótávolság: 3360 km
fegyverzet: 10 db 12,7 mm-es géppuska 2275 kg normál bombateher (rövid távú bevetésnél 5450 kg)

16 hozzászólás “Bunkervilág Csepelen” bejegyzésre

  1. Gabca szerint:

    Mi lesz a Tamariska v. Községi domb alatti bunker sorsa? Biztos fel lehetne valamilyen közösségi célra használni…

  2. Karcsi szerint:

    Na, ez tényleg jó kérdés! Az ám a bunker!

  3. […] A témához kapcsolódó cikk: Bunkervilág Csepelen […]

  4. […] A témához kapcsolódó cikk a Csepel.info-n: Bunkervilág Csepelen […]

  5. […] a bombázók lerombolni (további archív képek: itt és itt, meg itt, a Csepel.info pedig itt írt a világháborús bunkerekről, […]

  6. kiki szerint:

    a bunkikra mindíg szükség lessz csepelen mert ittt minket valaki még ki akar majd irtani
    és mi lenne alkalmasabb a védelmünkre mind a CSM?

  7. helo szerint:

    Mi az a CSM??

  8. Tomek szerint:

    a Tamariska domb valami nagy titkot őrizhet, mert megfelelő helyeken nagyon is tudnak róla! De semmit nem mondanak! Engem sokkal inkább a CSM bunker rendszere érdekelne!!! Ha valaki tud v.mit? kérem írjon: hegyibringasrac@gmail.com Köszi Tamás

  9. vieces szerint:

    Sziasztok! Hasonlóan Tomekhez, engem is érdekelnének ezek az objektumok, térképek, fényképek stb. Ha valaki tud segíteni, megköszönném! vieces@gmail.com

  10. sweethome szerint:

    Csatlakoznék az előttem szólókhoz. Ha valaki tud a csepeli bunkerekről valami felvilágosítást adni, írjon egy levelet a címemre: sweethome@freemail.hu
    Előre is köszönöm!

  11. Jeniszej szerint:

    A megátalkodottak végig bombázták Pesterzsébet civil lakósságát. Török Floris utca és környékét.
    Nem is akármivel, – láncos bombákkal! – mert ugye a bátor harcosok tudták, hogy mi a legpusztítóbb fegyver a civil lakóság ellen.
    A ruszkik becsületére, hogy nem tették ugyanezt nehéz tüzérséggel!
    Tették ezt olykor, amikor ennek már semmi értelme nem volt.
    Persze civil ártatlan embereket ölni még a “csillagos bombázóknak” sem válhatott dicsőségére.
    Szégyellhetik magukat így 68 év távlatában is.

  12. lolka szerint:

    Ki emlékszik arra, hogy a Petőfi és Posztógyár ú sarkán volt valamikor a járdán az óvoda kerítésénél egy kiálló beton alap. Állítólag óvóhely lejárat volt, csak betemették földdel. Mintha máshol is láttam volna ilyeneket a gyárkörül régebben…

  13. Tomek szerint:

    Lolka nak!
    Az utolsó ittjártam óta, jártam jó néhány helyszínen, és láttam, hallottam sok sok érdekességet!
    Amit Te állítasz a Petőfi S. utca helyszínről, én szerintem az jó infó!
    Ugyanis az óvoda alatt, anno komplett óvóhely, és lőtér pálya is volt, majd később Disco ként üzemeltették.
    Majd Disco meg szűnt, és vissza került az óvóhely állítólag állami fennhatóság alá.
    Az elmúlt években igen sok energiát fektettem a Csepeli bunkerek kutatásaiba!
    De egyet egybe hangzóan mondott öreg is, és fiatal is: minden létező ” épített ” óvóhelynek, és bunkernek, minimum 2, jobb esetben 3 vagy még több járat is volt. De minimum 2
    Vagyis ha az Ovit lebombázták volna, kellett legalább 1 vészkijárat!!!!
    Sajnos én kissé bele fáradtam a kutatásokba 🙁
    Így más csak akkor foglalkozok vele, ha újabb infót kapok!
    Az aktív kutatás egyenlőre felfüggesztettem!

  14. Bálint Balázs szerint:

    Jó a cikk, csak kissé felületes, de az alapok benne vannak.
    Ott dolgoztam jó néhány évig, sok öreget ismerek, ismertem akik a “régi időkben” is már ott húzták az igát. Elmondták, a háborúban a bunkerek tetejét szalmabálákkal is fedték, ezért sokszor 2 hullámban bombázták azokat, az egyik hullám letakarította a szalmabálákat, a második közvetlenül támadta a bunkereket, az egyik bunker tetejének élén ma is látszik egy találat, kicsit letörött a sarka, meg összekarcolták a betont, de semmi lényeges kár nem történt benne… 🙂

  15. Perspektíva? szerint:

    Mire készülnek?

Itt lehet hozzászólni !