Nem lehet érvényes a Montessori iskola érettségije!

Csepel.info

Érettségi

 Aligha érvényes

Bár az Oktatási Hivatalhoz forduló szülők legfőbb kifogását – szerintük jogosulatlan előnyhöz juttattak és „átsegítettek” egy fiút az érettségi vizsgán – nem vizsgálta ki a hivatal, a feltárt, elképesztő szabálytalanságok alapján egyértelmű: a Magyar Köztársaság jelenlegi törvényei alapján nem lehet érvényes a Montessori iskola érettségije.

Megkapták a Montessori Alapítványi Általános Iskola és Gimnázium érettségi botránya miatt az Oktatási Hivatalhoz forduló szülők a hivatal határozatát – értesült a Csepel.info. A határozat azonban nemcsak abban hiányos, hogy nem vizsgálták ki a szülők eredeti kifogásait, hanem abban is, hogy a hivatal nem egyeztette össze saját megállapításait az érettségi vizsgaszabályzattal. A határozatban leírtak alapján ugyanis teljesen egyértelmű, hogy az érettségi vizsgát az Oktatási Hivatalnak érvénytelenítenie kellett volna.

A 100/1997. (VI. 13.) Kormány Rendelet az érettségi vizsgabizottságról és a szóbeli érettségi menetéről a következőket írja:

„Vizsgáztató tanár az lehet, aki a közoktatásról szóló törvény 17. §-ának (1)-(3) bekezdésében meghatározottak alapján a vizsgatárgyat a középiskolában taníthatja. A vizsgabizottság tagjai az elnök és a vizsgáztató tanárok. A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság tagjai közül egyidejűleg legalább háromnak – az elnöknek és a vizsgabizottság két tagjának – jelen kell lennie. Fel kell függeszteni a szóbeli vizsgát addig, ameddig a megfelelő számú bizottsági tag jelenléte nem biztosítható.”

Az Oktatási Hivatal megvizsgálta az érettségiztető oktatók – a vizsgabizottság tagjainak – végzettségét. A hivatal határozata hat vizsgáztatóról számol be: közülük 3 főről bebizonyosodott, hogy nem rendelkeztek a középiskolai tanításhoz megfelelő szakképzettséggel, illetve az azt igazoló hiteles dokumentumokkal. Azaz a vizsgabizottságnak nem lehettek volna tagjai, és nem érettségiztethettek volna le egyetlen diákot sem. További három oktatóról semmilyen szakképesítést igazoló dokumentum vagy diplomamásolat sem került elő, azaz ők sem lehettek volna a vizsgabizottság tagjai. Az Oktatási Hivatalnak tehát ki kellett volna mondania, hogy a vizsgabizottság iskola által delegált hat tagját – jogszerűen – nem lehet a vizsgabizottság tagjainak számítani.

A dokumentum alapján a nem az iskola által delegált vizsgabizottsági elnökkel együtt hét fős volt a vizsgabizottság. Ebből tehát hatan nem vizsgáztathattak volna. Az érettségi vizsgáztatást szabályozó kormányrendelet szerint azonban vizsgabizottságban legalább 3 olyan tagnak kellett volna jelen lennie az érettségi teljes ideje alatt, akik rendelkeznek a törvényben előírt felsőfokú végzettséggel. Az Oktatási Hivatal határozata alapján ez csak egyetlen főnek, a vizsgabizottság elnökének lehetett meg. A kormányrendelet szövegéből egyértelműen kiolvasható az is, hogy érvényes érettségit egyetlen kompetens személy előtt nem lehet letenni, márpedig a Montessori iskolában az eddig feltárt hiányosságok alapján ez történt.

A vizsgabizottság előzőekben említett három tagjáról a Montessori iskola a mai napig sem tudott semmilyen szakképesítést igazoló dokumentumot bemutatni. Elméleti lehetősége tehát még mindig van annak, hogy rendelkeznek a tanításhoz és az érettségiztetéshez feltétlenül szükséges végzettséggel. (De ha ez így van, az iskola miért nem pótolta a hiányzó dokumentumokat az elmúlt egy hónap alatt?)

Az Oktatási Hivatalnak azonban az érettségi vizsgát ezzel együtt is érvénytelenítenie kellett volna, ezt a döntést pedig csak akkor lehetne egyáltalán felülvizsgálni, ha az említett három oktató közül még legalább kettőnek előkerül a hiánypótlás vagy a fellebbezés ideje alatt az érettségiztetéshez szükséges szakképzettséget igazoló okirat. Azért lehetne csak felülvizsgálni az érvénytelenítést ebben az esetben, mert még így is három vizsgáztatóról biztos, hogy nem vizsgáztathattak volna.

Ami a jéghegy csúcsa alatt van

Az imént feltárt, elképesztő jogsértések azonban csak a jéghegy csúcsa. Az Oktatási Hivatal ugyanis egyáltalán nem vizsgálta meg az érettségi botrány miatt a hivatalhoz forduló szülők eredeti panaszát, azt, hogy egy diákot jogosulatlan előnyökhöz juttattak az érettségi során.

Mint arról a Csepel.info beszámolt, a szülők azt kifogásolták, hogy egy fiú több tantárgyból is úgy kapott plusz időt az érettségi megírásához, hogy egy szaktanárral külön terembe mentek át. Bár ezekből a tantárgyakból a tanuló rendelkezett a plusz idő igénybe vételéhez szükséges orvosi igazolással, egy másik tanulótól, aki szintén rendelkezett ilyen orvosi igazolással, ugyanezt a kedvezményt megtagadták.

Szabályellenes volt ugyanakkor a külön terembe vonulás, szabályellenes volt, hogy nem sokkal ez után magukra zárták a termet, szabályellenes volt, hogy szaktanárral vonult a tanuló külön terembe, és az is, hogy minderről – még a plusz idő megadásáról sem – nem készült jegyzőkönyv. Az Oktatási Hivatal ezeket a körülményeket, – illetve, hogy egyáltalán nem készült ezekről semmilyen jegyzőkönyv – nem vizsgálta meg, így a hivatal határozata sem tér ki rá.

Volt még egy érettségi tantárgy, amelyből ugyanakkor jegyzőkönyvezve lett ugyanennek a diáknak a plusz idő kedvezménye. Erről a következőt állapította meg az Oktatási Hivatal: 60 percig felügyelet nélkül írták ebből a tantárgyból az érettségit, és a szóban forgó diáknak nem tudta az iskola bemutatni a plusz idő igénybevételéhez szükséges orvosi igazolást (erre a most kiadott határozat már nem tér ki, de a korábbi jegyzőkönyvekben egyértelműen benne van).

Nem vizsgálta meg a hivatal azt sem, hogyan lehetséges, hogy az érettségizőket esetenként ötször is visszahívták a szóbeli vizsgán, holott csak egy póttétel kihúzására ad lehetőséget a vizsgaszabályzat. A szóbeli vizsgáról mindössze azt állapították meg korábban, hogy szabályellenes volt, hogy egy tanuló a vizsga alatt kiment a teremből.

Iskola a határon

Az Oktatási Hivatal határozatából az is kiderül, hogy a Montessori középiskolában egyetlen, igazoltan középiskolai tanár sem tanított. A diákokat oktatók egyike sem rendelkezett ugyanis az ehhez szükséges felsőfokú, szakirányú végzettséggel, és nemcsak, hogy így tanították a gyerekeket, hanem – jogellenesen – így is érettségiztették le őket. Mivel az érettségi vizsgabizottságban három oktató bizonyítottan nem rendelkezett a megfelelő végzettséggel, a cikkünk elején leírtak mellett már csak ezért is kérdéses, hogyan mondhatta az Oktatási Hivatal, hogy maga az érettségi szabályosan zajlott le.

Mindannak ellenére, hogy az Oktatási Hivatal a szülők kifogásait gyakorlatilag nem vizsgálta meg, elképesztő szabálytalanságokat talált. Az iskola a hivatal megállapításai szerint megsértette a tanügyigazgatási dokumentumok vezetésére vonatkozó szabályokat, a csoportok összevonására és az osztálylétszámra vonatkozó szabályokat, a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó szabályokat, a pedagógusok foglalkoztatására, szakképzettségére és a munkajogi dokumentációra vonatkozó szabályokat, az iskola igazgatójának szakképzettségére vonatkozó szabályokat, valamint az állami vizsgák szervezésére vonatkozó szabályokat. Az igazgatónő sem igazgató, sem érettségiztető tanár nem lehetett volna, így kérdés, hogy a bizonyítványok az ő aláírásával milyen alapon hitelesek?

A hivatal határozatából nem nehéz kikövetkeztetni, hogy a Montessori középiskola jogellenesen működött és működik, az általuk idén kiadott érettségi bizonyítványok pedig aligha lehetnek érvényesek és hitelesek. Azonban – amíg ki nem mondja ezt valamelyik felügyeleti szerv – az iskola mégis tovább működhet, a szakképzetlen tanárok pedig tovább taníthatnak. Márpedig az összes felügyeleti szerv a Magyar Köztársaság kormánya alá tartozik, melynek feje, Gyurcsány Ferenc véletlenül éppen az egyik érettségit kapott diák édesapja. Így most az iskola a törvényesség határán lebeg, és – hacsak nem gazdagodik a történet valami mentő körülménnyel – csak az dönti majd el, hogy mi lesz a következő lépés, hogy a miniszterelnök és a fia a törvények fölött állnak-e vagy sem.

Csepel.info

Az Oktatási Hivatal határozata:

Oktatási Hivatal határozata

1. oldal

Oktatási Hivatal határozata

2. oldal

Oktatási Hivatal határozata

3. oldal

Oktatási Hivatal határozata

4. oldal

Oktatási Hivatal határozata

5. oldal

Oktatási Hivatal határozata

6- oldal

Oktatási Hivatal határozata

7. oldal

Oktatási Hivatal határozata

8. oldal

Oktatási Hivatal határozata

9. oldal

Oktatási Hivatal határozata

10. oldal

Részlet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. Rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról című rendeletből

Az érettségi vizsga vizsgabizottsága

13. § (1) Az érettségi vizsga vizsgabizottságának elnökét – az Országos vizsgáztatási névjegyzékben szereplők közül – a Hivatal bízza meg.

(2) A vizsgabizottság munkáját az írásbeli vizsgán felügyelő tanár segíti. Nem lehet felügyelő tanár az, aki az adott vizsgatárgy oktatására jogosító végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik.

(3) Az írásbeli feladatok javítására – vizsgatárgyanként – szaktanárt, a szóbeli vizsgáztatásra – vizsgatárgyanként – kérdező tanárt (a továbbiakban együtt: vizsgáztató tanár) kell kijelölni. Vizsgáztató tanár az lehet, aki a közoktatásról szóló törvény 17. §-ának (1)-(3) bekezdésében meghatározottak alapján a vizsgatárgyat a középiskolában taníthatja. A vizsgáztató tanári feladatokat – ha az igazgató eltérően nem rendelkezik – azonos személy látja el. A vizsgabizottság tagjai az elnök és a vizsgáztató tanárok.

(4)

(5) A vizsgabizottság tagja nem működhet közre közeli hozzátartozójának (Ptk. 685. § b) pont) vizsgáztatásában.

(6) A vizsgabizottság ügyviteli tevékenységét a vizsgabizottság jegyzője végzi. A vizsgabizottság jegyzőjének feladatait középiskolában a nevelőtestület bármely tagja, a gazdasági vezető, az iskolatitkár vagy az iskola legalább középfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottja láthatja el. A Hivatalban a vizsgabizottság jegyzőjének feladataival az bízható meg, aki legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik. A vizsgabizottság jegyzőjének feladata különösen: vezeti az értekezletek jegyzőkönyveit, elkészíti azok mellékleteit, a vizsgázók törzslapjait, megírja az érettségi vizsga bizonyítványait, ellátja a vizsgával kapcsolatos egyéb ügyviteli teendőket, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait. Jegyzői feladatokkal vizsgáztató tanár is megbízható, amennyiben a vizsga lebonyolítása során mindkét funkciót maradéktalanul el tudja látni. A jegyző – amennyiben nem vizsgáztató tanár – nem tagja a vizsgabizottságnak.

(7) A felügyelő tanárt, a vizsgáztató tanárt és a vizsgabizottság jegyzőjét az igazgató bízza meg. Amennyiben az igazgató vizsgáztató tanár, megbízását az iskola fenntartója adja ki. Ilyen megbízás akkor adható, ha az igazgató a vizsgaszervezéssel és lebonyolítással kapcsolatos feladatait átadta helyettesének vagy más megbízottjának.

(8) Az igazgatónak gondoskodnia kell arról, hogy megfelelő helyettes álljon készenlétben arra az esetre, ha a felügyelő tanárok, a vizsgáztató tanárok és a vizsgabizottság jegyzője közül bárkit helyettesíteni, pótolni kell.

(9) A vizsgabizottság tagjait és a vizsgabizottság jegyzőjét, valamint a vizsgabizottság munkájában közreműködőket a vizsgabizottság döntéseinek meghozatalával kapcsolatosan titoktartási kötelezettség terheli.

14. § (1) A megbízást a vizsgabizottság elnökének, a felügyelő tanároknak, a vizsgáztató tanároknak, a vizsgabizottság jegyzőjének és a helyetteseknek írásban, a tanév rendjében meghatározott első írásbeli vizsganap előtt legalább két héttel meg kell küldeni, illetve át kell adni.

(2) A megbízás az erről szóló okirat átvételének napjától – a vizsga jegyzőjének kivételével – az érettségi vizsga eredményének kihirdetését követő negyedik munkanap, ha a vizsgabizottság döntése ellen jogorvoslati kérelmet nyújtottak be, a jogerős döntésnek megfelelő intézkedés megtételét követő munkanap végéig tart. A vizsgabizottság jegyzőjének megbízása az érettségi vizsga iratainak irattárba történő elhelyezésének napján, a munkaidő lejártával szűnik meg (a továbbiakban: a vizsgabizottság működési ideje).

15. § (1) A vizsgabizottság elnöke felel az érettségi vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen:

a) meggyőződik arról, hogy a vizsgázó teljesítette-e az érettségi vizsga letételéhez előírt feltételeket, és szükség esetén kezdeményezi az érettségi vizsgáról való kizárását annak, aki nem teljesítette azokat,

b) eljárást kezdeményez a Hivatalnál, ha az érettségi vizsga törvényes megtartása azt szükségessé teszi,

c) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit,

d) átvizsgálja az érettségi vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait.

e) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el,

(2) Az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja.

16. § (1) A vizsgabizottság munkáját, az érettségi vizsgát az igazgató készíti elő. Az igazgató felel az érettségi vizsga törvényes előkészítéséért, zavartalan lebonyolításáért.

(2) Az igazgató feladata különösen:

a) dönt minden olyan, az érettségi vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a szabályzat nem utal más jogkörébe,

b) kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről,

c) gondoskodik arról, hogy a vizsgára jelentkezők, a vizsgabizottság tagjai, a vizsgabizottság jegyzője, a felügyelő tanárok megismerhessék a vizsgaszabályzatot, a vizsgaleírásokat, a vizsga lebonyolításának rendjét,

d) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, e feladata keretében látogatja az írásbeli és a szóbeli vizsgák helyszínét,

e) megszervezi a vizsgaeredmények kihirdetését, ellenőrzi a törzslapok és bizonyítványok egyeztetését, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja és aláíratja a vizsga iratait,

f) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az érettségi vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni, és be lehessen fejezni.

(3) Az igazgató feladatainak ellátásában közreműködhet – az igazgató megbízása alapján – az igazgató helyettese vagy más megbízottja.

(4) Az igazgató nem lehet vizsgáztató tanár abban a vizsgabizottságban, amelynek tekintetében ellátja az e §-ban meghatározott feladatokat. Amennyiben vizsgáztatói feladatot lát el, helyettesítéséről a (3) bekezdésben foglaltak szerint köteles gondoskodni.

17. § (1) Az igazgató a 14. § (1) bekezdésében szabályozott megbízásnak a vizsgáztató tanárok részére történő megküldésével egyidejűleg felkéri az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, hogy képviselője útján kísérje figyelemmel az érettségi vizsga előkészítését, megszervezését, lebonyolítását. Ha az iskolában nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás folyik, az igazgató a felkérést megküldi az illetékes kisebbségi önkormányzatnak is.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szervezetek képviselőinek véleményét ki kell kérni az írásbeli vizsga szervezésével, a szóbeli vizsganapok kijelölésével, beosztásával, a vizsgacsoportok kialakításával összefüggő igazgatói döntések meghozatala előtt.

(3) A vizsgabizottság munkájában tanácskozási joggal részt vehetnek a fenntartó és az (1) bekezdésben felsorolt szervezetek képviselői (a továbbiakban a fenntartó képviselője és a szervezetek képviselői együtt: vizsgabizottság munkájában közreműködők).

(4) A 13. § (5) és (9) bekezdésében foglaltakat a vizsgabizottság munkájában közreműködők tekintetében is alkalmazni kell.

A szóbeli vizsga menete

31. § (1) A kérdező tanár az írásbeli vizsgák befejezését követően

a) a központi követelményekre épülő vizsgatárgyakhoz a miniszter által kiadott vizsgakövetelmények, illetve a helyi tantervekben található témakörök,

b) az akkreditált vizsgatárgyakhoz a vizsgatárgy követelményei

alapján – a vizsgakérdéseket tartalmazó – tételsort állít össze. A tételsorról legalább egy másolati példányt is készíteni kell. Ha az érettségi vizsgát középiskolában szervezik, a tételek elkészítésénél alkalmazni lehet a helyi tantervben található követelményeket is.

(2) Az igazgató által megküldött tételsorokat a vizsgabizottság elnöke aláírásával jóváhagyja, megőrzi, és a vizsgabizottság előzetes értekezletén átadja a kérdező tanárnak.

(3) A helyi tanterv és az akkreditált vizsgatárgy követelményei alapján készített tétel csak attól a vizsgázótól kérhető számon, aki a középiskolával az érettségi vizsga idején tanulói jogviszonyban áll.

(4) A szóbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladatot egyszeri alkalommal kell bemutatni, előadni és ennek alapján kell a vizsgázó teljesítményét értékelni (pl. éneklés, tornagyakorlat). A gyakorlati vizsgáztatás során a vizsgázó felkészülési és feleltetési idejére a 35. § (2)-(3) bekezdésében meghatározottakat akkor kell alkalmazni, ha a vizsgatárgy általános követelményei vagy az akkreditált vizsgatárgy követelményei eltérően nem rendelkeznek.

(5) Ha a vizsgázó egy vizsgatárgy gyakorlati vizsgarészének teljesítésére – neki fel nem róható okból – képtelenné válik, az igazgató engedélyével, a Hivatal azonnali értesítése mellett az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat választhat, vagy a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolhatja. Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja. Ebben az esetben a vizsgát a 37. § (3) bekezdése szerint kell megszervezni és minősíteni.

32. §

33. § (1) A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke a jegyzőnek és a kérdező tanárnak átadja a vizsgázókról kiállított osztályozó ív egy-egy példányát.

(2) A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke tájékoztató értekezletet tart, amelyen ismerteti a vizsgázókkal a vizsgabizottság őket érintő döntéseit, az írásbeli vizsgán elért eredményeket, a szóbeli vizsgával kapcsolatos tudnivalókat, az érettségi vizsgát követő eredményhirdetés helyét és idejét, átadja a vizsgabizottság által hozott határozatokat, és ismerteti a vizsgabizottság döntése elleni jogorvoslat lehetőségét.

(3) A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság tagjai közül egyidejűleg legalább háromnak – az elnöknek és a vizsgabizottság két tagjának – jelen kell lennie. A vizsgabizottság elnöke – a vizsga folytatása mellett – a vizsga helyiségét indokolt esetben, a szükséges ideig elhagyhatja, ha a háromtagú bizottság működése biztosított. Távollétében helyettesítését az általa kijelölt kérdező tanár látja el. Fel kell függeszteni a szóbeli vizsgát addig, ameddig a megfelelő számú bizottsági tag jelenléte nem biztosítható.

34. § (1) A szóbeli vizsga – beleértve a tételhúzást is – reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizennyolc óráig tarthat.

(2) A vizsgázónak legalább harminc perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.

(3)

35. § (1) A szóbeli vizsga nyilvánosságát a vizsgabizottság elnöke hivatalból vagy kérelemre korlátozhatja, illetve zárhatja ki. Ki kell zárni a nyilvánosságot, ha azt a vizsgázó érdeke indokolja. A vizsgabizottság munkájában közreműködők nem zárhatók ki a szóbeli vizsgáról. A nyilvánosság kizárásával kapcsolatos döntést a vizsga jegyzőkönyvében meg kell indokolni, és a vizsga helyszínén közzé kell tenni.

(2) Minden vizsgázónak – az idegen nyelv kivételével – vizsgatárgyanként harminc perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania.

(3) Egy-egy vizsgatárgyból a feleltetés időtartama – ha e szabályzat másképp nem rendelkezik – középszintű vizsga esetén tizenöt percnél több nem lehet.

(4) Az egyes vizsgatárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a kérdező tanár gondoskodik.

(5) A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik.

36. § (1) A szóbeli vizsgán a tételt a vizsgázó húzza, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét – ha a részletes vizsgakövetelmények másként nem rendelkeznek – a vizsgázó határozza meg. A kihúzott tétel sorszámát rá kell vezetni az osztályozó ívre.

(2) A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad vagy súlyosan téved, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat.

(3)

(4) A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt, illetve súlyosan tévedett. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha súlyosan tévedett, vagy a rendelkezésre álló idő letelt.

(5) Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 10%-át, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani.

(6) Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatárgyból történő tételhúzás előtt, szükség esetén a vizsgahelyiséget rövid időre elhagyhatja.

37. § (1) A közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérelmére, az igazgató engedélye alapján

a) a 35. § (2) bekezdésben meghatározott időt legfeljebb húsz perccel meg kell növelni,

b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsgát írásban tegye le.

(2) Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után, külön helyiségben, felügyelő tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére középszintű vizsga esetén harminc percet, emelt szintű vizsga esetén negyven percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a kérdező tanár felolvassa.

(3) Ha a vizsgázónak a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése vagy az e rendelet 24. § (4) bekezdés b) pontja, illetve 31. § (5) bekezdései alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarész helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli vagy gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kihúzása előtt legalább tíz perc pihenőidőt kell adni. A vizsgázó a pihenőidő alatt a vizsgatermet nem hagyhatja el. Amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolja, a törzslapján, az érettségi bizonyítványában, tanúsítványában ezt a tényt – záradék formájában – fel kell tüntetni.

38. § (1) Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a kérdező tanár rávezeti az általa javasolt értékelést az osztályozó ívre.

(2) Azt követően, hogy a vizsganapon valamennyi vizsgázó befejezte a vizsgázást, előzetesen értékelni kell az azon a napon vizsgázók teljesítményét. A javasolt értékelést az elnök által vezetett osztályozó ívre kell ráírni.

39. § (1) Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el (pl. társának segítséget nyújt, vagy társa segítségét veszi igénybe, meg nem engedett eszközt használ), vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását, a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni.

(2) Az igazgató a szóbeli vizsga szünetében vagy a befejezését követően haladéktalanul részletes jegyzőkönyvet készít a szabálytalanság elkövetéséről. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a meghallgatottak nyilatkozatát, minden olyan eseményt, körülményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet vizsgabizottság elnöke és jegyzője, továbbá az, akit meghallgattak, írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

40. § (1) Ha a vizsgázó fel nem róható okból a szóbeli vizsgán nem jelenik meg, vagy a vizsga helyszínéről engedéllyel eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedéllyel nem fejezi be, a szóbeli vizsgát – ha erre lehetőség van – az igazgató engedélyével az adott vizsganapon vagy az adott vizsgaidőszak másik vizsganapján megismételheti, illetve ha erre nincs mód, másik vizsgaidőszakban, pótló vizsgát tehet.

(2) Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgáról felróható okból távol marad, vagy a vizsga helyszínéről engedély nélkül eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedély nélkül nem fejezi be, azokból a vizsgatárgyakból, amelyekből nem tett szóbeli vizsgát, másik vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehet.

(3) E § alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.

A témához kapcsolódó cikkek időrendben:

Botrányos érettségi – Gyurcsány fiával kivételeztek?

Amit mondtunk, fenntartjuk

Jogorvoslati kérelem-kiegészítést adtak be a szülők  

Következmények nélküli ország

Tanár nélkül maturált Gyurcsány fia – rendőrségi eljárás is indult 

Új érettségit követelnek Gyurcsány fiának iskolájában (+videó)

Egymilliós bírság a Gyurcsány fiú-iskolájának – diploma és erkölcsi nélkül oktattak?

Csúszópénzen vett érdemjegyek a Gyurcsány fiú iskolájában

Nyílt levél Hiller István miniszter úrhoz

Az iskola, amely bukásra áll

Szülők bosszúja lenne a Montessori-ügy?

Látványos időhúzás folyik a Montessori iskola ügyében

Érettségi botrány – interjú a szülőkkel

Magyar abszurd: meg lehet venni az év végi jegyeket az alapítványi iskolákban?

Nem lehet érvényes a Montessori iskola érettségije!

Hiller dönt a Montessori érettségi ügyéről

8 hozzászólás “Nem lehet érvényes a Montessori iskola érettségije!” bejegyzésre

  1. Pék szerint:

    Szánalom. Lerágott csont, mikor tisztul meg a portál ezektől a semmitmondó szenny iratoktól?!

  2. admin szerint:

    Az iratokat az Oktatási Hivatal adta ki, és hitelesek.

  3. Bubus szerint:

    Ha az Oktatási Hivatal kijelentette, hogy nem volt szabálysértés, aztán a saját maga által kiadott határozat 9 oldalon keresztül sorolja a szabálysértéseket, akkor nem lerágott csont.

    Egyébként ez az ország a gödör legmélyén van, ha olyan iskolákat hagynak működni, ahol egyetlen szakképzett tanár sem tanít, és úgy lehet érettségizni, hogy az érettségi bizottságban az elnökön kívüli hat embernek semmi keresni valója nem volt ott.

    Szégyen és gyalázat, és ahol ez előfordul, ott előbb utóbb kiderül, hogy Gyurcsánynak valami köze van hozzá.

  4. topikos8 szerint:

    Valahogyan minden napra jut egy Gyurcsány fiút buktató cikk. Lehet, hogy a csepel.info egyik szerkesztőségi tagjának a fia megbukott, és így próbál bosszút állni? Elég szomorú lenne.

  5. Jeniszej szerint:

    Találgass, csak találgass. Addig sem gondolsz másra és ez olyan megnyugtató!

  6. Jeniszej szerint:

    Az etalon módszer? 🙂
    gyermeki személyiség tiszteletben tartásával a Montessori osztályokban kiküszöbölődnek azok a pedagógiai “fogások” és eljárások, amelyek következtében az iskolai élet a gyerek számára egy nehezen elviselhető, felülről értékelt és irányított, uniformizált tanulási és magatartásmódot követelő, ezért sokak számára nyugtalanságot és bizonytalanságot keltő életteret jelent.
    Az a fajta erős szorongás, amit a hagyományos iskolai környezet a tanulók egy részénél – és mint a szakemberektől megtudhatjuk, egyre nagyobb részénél – kivált, a legkülönbözőbb tünetekben nyilvánul meg (“tikkelés”, regresszív magatartásmódok, pszichoszomatikus betegségek).
    Ezek enyhítését az iskolai pszichológusok ill. a Nevelési Tanácsadók szakemberei végzik. ”
    “A középiskola alsó (bevezető) fokozata az átmenet periódusa. A 7-8. évfolyamos gyermekek számára már a reformpedagógia számos módszere, eljárása “túl gyerekes”, így ebben a szakaszban történik meg nemcsak a tananyag-feldolgozás (tantárgyakra bontás), hanem a feldolgozási formák váltása is. Megjelenik az epocha-rendszer. Elkezd bomlani az eddigi egység, néhány tárgyat már évfolyamos bontásban tanulnak.
    A középiskola második (elmélyítő, fejlesztő) szakaszában ez a differenciálás folytatódik. Változnak az értékelés szempontjai is. Alapvetően még a megszokott tartalmi értékelési formák szerepelnek, de egyre nagyobb szerepet kap az objektív teljesítmény-értékelés is (pontozás, százalékok stb.). Az oktatásban előtérbe kerülnek az önálló alkotó-szerkesztő tevékenységek.

    A középiskola lezáró (szintetizáló) szakasza alapvetően az érettségire, továbbtanulásra készít fel. A teljesítmény-centrikus elvárások itt háttérbe szorítják a reformpedagógiák fejlesztő törekvéseit. Ez nem jelentheti azt, hogy az oktatás visszatér hagyományos keretei közé, de több a hagyományos, frontális-orientáló óra. Másrészt jelentősen megnő az önálló kutatómunka szerepe, oldható az iskolába járási kötelezettség is (kutatónapok, könyvtári órák, stb.)”

  7. Jeniszej szerint:

    Szeretem az éles látásu embereket!
    Ezeket az iratokat kik gyártják?
    Irat akkor irat ha van pecsét? Ejha, csuhaj dejó!

  8. énke szerint:

    szánalmasak vagytok….ennyi a véleményem

Itt lehet hozzászólni !